Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
A kiskunhalasi zsidóság életének keretei
1999 A szabadság zsidó ünnepéről, a Pészáchról emlékeztek meg a hitközség tagjai 1999. április 1-jén. A pészách az egyik legismertebb zsidó ünnepnap, hiszen a Biblia szerint őseink ezen a napon szabadultak meg az egyiptomi rabságból, vagy ahogyan a Szentírás mondja „a szolgaság házából”. A szabadulás 50. napján ünnepelték a szellemi szabadulást, héber nevén Sávout, amikor Mózes elhozta számukra a Tízparancsolat igéit, amelyek közül az első az emberi szabadságot hirdeti. „Én vagyok az örökkévaló, a te Istened, aki kivezettettelek téged Egyiptomból, a rabszolgaság házából. ” A hitközség rendhagyó módon tisztelgett az ünnep emlékének. Raáb András elnök köszöntő szavai után a közösség legidősebb tagja, Krausz Dezső mondott áldást az ünnepi asztalon lévő borra. Az áldást követően a hitközség legfiatalabb tagjai az ünnepi szokásokról, hagyományokról tájékoztatták a vendégeket, majd a szabadság égisze alatt ünnepi dalokat énekeltek héberül, végül a hóratánc szépségeinek a bemutatásával tették felejthetetlenné az ünnepet. Az ünnep meglepetése a kiskunhalasi Lyra együttes fellépése volt, akik ismert zsidó dalokat énekeltek a halasi közönségnek. A műsor után a vacsora elfogyasztásával zámlt a megemlékezés. A csodálatos hangulatú Pészach ünnepe után szívbe markoló megemlékezésnek adott helyet június 13-án a kiskunhalasi zsinagóga. AII. világháború zsidó áldozataira emlékezvén Fröhlich Róbert főrabbi a megemlékező beszédében kiemelte, hogy „a német szervezeteknek korántsem volt annyi embere, hogy a magyar zsidóság összegyűjtését és deportálását akár csak részben is elvégezhette volna. Dokumentumok és német visszaemlékezések bizonyítják, hogy az akkor már rohamosan gyengülő Harmadik Birodalom semmit sem tudott volna tenni ebben a kérdésben, ha a magyar hatóságok és a lakosság jelentős része nem működött volna lelkesen együtt velük...” A rabbi megrázó szavai után Arcson Rafael bajai színművész Jakov Barzilai, magyar származású Izraelben élő író „Hajnali gyertyafény” című visszaemlékezés kötetéből a lágerélményeket, a halál közelségét és az apja értelmetlen halálát megélő kisfiú felnőtté válásáról szóló részeket elevenítette meg megrendítő színészi játékával. Az előadás utáni néma csendet a halottakért mondott Káddis ima törte meg: „Jiszgádál vejiszkáddássemérabbá. Beolmó dineró chireuszé vejámlich málchuszé... ” 1999. október 1-jén a közép-magyarországi hitközségek kölcsönös bizalmon alapuló szorosabb együttműködése jeléül a kecskeméti, a kiskunhalasi és a nagykőrösi hitközség elnökei a kiskunhalasi megyei gyűlésen a Petőfi u. 1. szám alatt, egyhangú szavazással a következő határozatot hozták: „A Kecskeméti Zsidó Hitközség, a Kiskunhalasi Zsidó Hitközség és a Nagykőrösi Zsidó Hitközség létrehozta ezen gyűlésével a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének Közép-Magyarországi Területi Csoportját. A Területi Csoport székhelye: 2750Nagykőrös, Rákóczi u. 21. A Területi Csoport elnöke: Dr. Feldmayer Péter a Nagykőrösi Zsidó Hitközség elöljárójaA Területi Csoport létrehozása nem érinti a létrehozó hitközségek önállóságát. A Területi Csoport létrehozását bejelenti a MAZSIHISZ ügyvezetző igazgatójának, kérve, hogy a bírósági bejegyzés iránt további lépéseket tegye meg. ’’ 142
