Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
A kiskunhalasi zsidóság életének keretei
1994 A polgárság nagylelkű felajánlásainak a segítségével egy éves reprezentetív munka után 1994. februárjában a közel másfél évszázadot megélt műemléképület külső és belső renoválását befej ezték, gazdagítva ezzel városunk, megyénk még megmaradt kuturális értékeit. „A 140 esztendős zsinagóga továbbra is várja a kulturális értékek iránt érdeklődő embereket, hiszen nem csupán egy templomot kaptunk vissza a közelmúltban elkészült zsinagóga révén, hanem egy mindannyiunk számára értékes kulturális örökséget. ” Gáspár Mónika ezen gondolataival zárta a Halasi Tükörben 1994. június 1 -jén megjelent Újra működik a zsinagóga című írását. 1994. június 12-én délelőtt a Holocaust ártatlan áldozataira emlékeztek a város polgárai a vasútállomás előtt elhelyezett emlékműnél, amelyet Kiskunhalas városa a Zsidó Egyházközösséggel együtt emelt 1965 tavaszán, örök figyelmeztetésül az élőknek, hogy soha többé ne szülessenek újjá a fasizmus gátlástalan őrületét magukban hordozó aljas erők, és soha többé ne ismétlődjön meg a háború. „Az 1944-ben történtekről a személyes tapasztalatok alapján csak úgy lehet beszélni, hogy a pokol és pokolról szóló elképzelésekföldi megjelenése volt. Valamennyien tudjuk, hogy mit jelentett ez az időszak a zsidóság egésze szempontjából, amikor és ahol nemcsak a helyi zsidóság elhurcolása történt, hanem maga Kiskunhalas neve is bekerült a magyarországi mártírológia történetébe azzal, hogy itt vér áztatta a földet az itteni kivégzések nyomán. A legújabb kori történetünk annak bizonyítéka, hogy a diktatúra nem jelentett védelmet és nem adott keretet az antiszemitizmus elleni sikeres küzdelemnek. De Magyarország népe a diktatórikus válsághelyzet megoldása után helyreállította a demokráciát, a törvényességet és az alkotmányosság uralmát... ” Szabad György, aki 1994-ben a Magyar Országyülés elnöke volt, ezekkel a szavakkal emlékezett meg az elmúlt 50 év eseményeiről a zsinagógában tartott jubileumi emlékünnepségen, a vasútállomáson lezaj lőtt mártírokra emlékező műsor után. Kőtörő Miklós a Megyei Közgyűlés elnöke, aki a zsinagóga felújításában is jelentős szerepet vállalt, ünnepi beszédében elmondta, hogy a 140 éves épület az igazságtalanul meggyilkolt emberek emlékét őrzi, amelynek a jövőben is az áhitat és a megbékélés helyévé kell válnia. A megemlékezés fényét méltán emelték Dr. Hegedűs Lóránt református püspök üdvözlő szavai, amelyet a hitközség elnöke tolmácsolt az egybegyűlt vendégeknek. Az ünnepi istentisztelet pátoszát Frölich Róbert főrabbi égbe kiáltó szavai emelték elérhetetlen magasságokba, majd Reinhold Sándor elnök szomorú hangú zsoltárénekei zárták a közös áhítatot. Az istentisztelet után a megemlékező gyülekezet a zsinagóga előtt tekinthette meg, midőn Szabad György az elhurcolt zsidó családok emléktáblája előtt elhelyezte a kegyelet virágait. 136
