Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
A kiskunhalasi zsidóság a 18. századtól 2011-ig - Fésüsné Bakos Ágnes: A kiskunhalasi zsidók krónikája 1945–2001
„ Városunkban mindenki szereti és becsüli Dr. Steiner Ignácot. Az elmúlt hosszú évek során fáradhatatlanul dolgozott, és dolgozik még ma is. Az 50 év munkájáról érdeklődve elmondta, hogy 30 évig volt orvosa az Állami Gyermekmenhely tószegi és kiskunhalasi telepének, valamint 20 évig dolgozott a Postának is. A kórházban 15 évig díjtalanul belgyógyász, és röntgenorvosként működött. A fél évszázad áldozatos munkássága során meggyógyított sokezer ember hálatelt szívvel kíván erőt és egészséget további munkájához Dr. Steiner Ignácnak, akinek a közelmúltban adományozták az 'Érdemes orvos' kitüntetést és az aranydiplomát. ” Ki ne ismerné Bruno Apitz 1958 nyarán megjelent, és rövid időn belül világhírűvé vált regényének címét: Farkasok közt védtelen. A könyv tárgya egy igaz történet arról, hogyan mentettek meg a gázhaláltól saját életük kockáztatásával az egykori buchenwaldi koncentrációs tábor foglyai egy Lengyelországból odahurcolt kisfiút, Stephan Cylakot. A tábor foglyai között ott volt maga az író is, aki a gyermek megmentésének fő részese volt. Gondolt volna-e valaki arra, hogy a történet főhősét, az akkor még csak három éves meggyötört kisfiút 19 év múlva Izrael földjén élve megtalálják? A „milliók gyermekévé” vált Stephan Cylak megtalálásának megható történetét az 1964. október 7-én megjelent Petőfi Népe halasi kiadásának hasábjain olvashatjuk. „Az Apitz regényéből készült filmet 1963-ban mutatták be a moszkvai filmfesztiválon. A kisfiúnak a Szovjetúnióban élő rokonai, akik látták a filmet, közölték, hogy valószínűleg az ő unokaöccsükről van szó. A Berliner Zeitung am Abend című német lap szerkesztősége nyomozni kezdett a kisfiú után, és eljutottak a jelenleg Izraelben élő Dr. Zacharias Zweig nevű ügyvédhez, aki azonnal kijelentette: 'Igen, az én fiam Stephan Jerzzy Zweig, a buchenwaldi gyermek. 904 gyermeket mentettek meg a buchenwaldi politikai foglyok. Bátor harcuknak állított emléket regényében Bruno Apitz. A buchenwaldi kisfiú alakja, sorsa, szenvedései, élete- valóság. Az akkor 23 éves, 183 cm magas, jó megjelenésű diák talán még ma is él, és könnyezve emlékezik meg életének megmentőiről valahol a nagyvilágban. Soha nem múló szülői könnyek áztatták azt a fekete márványoszlopot, amelyen a kiskunhalasi vasútállomáson mártírhalált halt 196 ifjú gyászos keretbe foglalt neve olvasható a rákoskeresztúri temetőben. 1965 Halason 1936-óta nyílik lehetőség a zene iránt érdeklődő gyermekek zenei kultúrájának fejlesztésére a zeneiskola keretein belül. 1965. január 1-jétől a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség tulajdonát képező, és imaház elhelyezésére is szolgáló ingatlan adott otthont a zene intézményének a zsinagóga udvarán. A korábban zsidó iskolaként működő épület helyiségeit átépítették, és a zenei oktatásnak megfelelő, az igényeket lehetőség szerint biztosító tantermeket alakítottak ki. Az évek során folyamatosan emelkedő tanulói létszám miatt az iskola nem tudta tovább biztosítani a zenélni vágyó gyermekek zavartalan oktatását, ezért 1991. május 19-én a zeneiskola vezetősége felmondta a hitközséggel kötött szerződését, így 26 év után a muzsika hangjait a volt pártház falai között élvezhették a tanulni vágyó fiatalok, és a művelődni kívánó halasi közönség. 1965. április 4-én „hazánk felszabadulásának” 20. évfordulóján a fasiszta vérengzésnek áldozatul esett munkaszolgálatosok emléke előtt meghajolt az utókor. Emléktáblát helyeztek el a vasútállomás épületén, amelynek felavatásán részt vett Dr. Steiner Ignác, a kiskunhalasi hitközség elnöke; Präger Sándor, a Chevra Kadisa elnöke; Raj 131
