Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
A kiskunhalasi zsidóság a 18. századtól 2011-ig - Fésüsné Bakos Ágnes: A kiskunhalasi zsidók krónikája 1945–2001
Legyen pihenése csendes! Emlékét kegyelettel fogjuk megőrizni, és mélyen meghajtjuk előtte a hitközség zászlaját. ” (A Kiskunhalasi Izraelita Hitközség képviselőtestületének 1952. november 23-án tartott üléséről felvett jegyzőkönyv alapján.) 1953 1953. január 25-én Dr. Adám István hitközségi elnök lemondott elnöki tisztségéről arra való hivatkozással, hogy rövidesen komoly ügyvédi feladatok várnak majd rá, amelyek minden szabad idejét lefoglalják. Megköszönte a testület odaadó munkáját, és arra kérte őket, hogy ajövőben is kövessenek el mindent a hitközség érdekei védelmében. Az elnöki feladatok ellátásáról 1953 januárjától a hitközség egyik legidősebb tagja, Dr. Steiner Ignác belgyógyász szakorvos gondoskodott 1966-ban bekövetkezett haláláig. Dr. Steiner Ignác elnöksége idején is nagyon nehéz helyzetben volt a hitközség. Működését számtalan veszély fenyegette, ezért az elnök többször is figyelmeztette a halasi zsidóságot, hogy a közösség fennmaradásáért egyetemlegesen mindenki fokozott felelősséggel tartozik. Megkérte a képviselőtestület tagjait, hogy a teljes nyugalom megteremtése érdekében vele együtt mindenki komolyan vegye ki a részét a kemény és megfeszített munkából. Szükségesnek tartotta továbbá a temető folyamatos gondozását és rendben tartását is, ezért 1953 augusztusában elfogadta Dr. Holländer Ignác azon indítványát, amelyben azt szorgalmazta, hogy a temető bejáratánál egy hirdetést helyezzenek el, amelyben kérik a látogatókat, hogy járuljanak hozzá a temető karbantartásának költségeihez. A közgyűlés ezért felkéréssel fordult Kunitzer Mór gondnokhoz, hogy bizonyos napokon, főleg vasárnap délelőtt tartózkodjon kint a temetőben, mert a temető látogatottsága abban az időpontban a legnagyobb. A felkérés mellett azonban azt is meghatározták, hogy a temető állapotának javítására összegyűlt pénzösszeg 20 %-a Kunitzer urat illeti meg. Dr. Steiner Ignác sajnálattal állapította meg, hogy a hitközség tagjai közül csak az idősebbek vállalnak egyházi tisztségeket, úgyszólván csak ők tartják fontosnak a közösség problémáinak megoldását. Ha ez így van, akkor a hitközség helyzete teljesen reménytelenné válik, ezért arra kérte a testületet, hogy gondoskodjék a fiatalabb tagok meggyőzéséről és toborzásáról a hitközség további működése reményében. Aremény lángjai nem loboghattak sokáig a zsidóság szívében. 1953 júniusában Práger Sándor szertartásügyi vezető lemondott további közösségi feladatainak ellátásáról Kiskunhalasról való, hosszabb időt igénybe vevő távozása miatt. 1954 Práger Sándor lemondása után 1954. szeptember 2-án József Emil a hitközség gondnoka és pénztámoka is ugyanezen elhatározásra jutott. Az 1954-ben 163 főt számláló kiskunhalasi hitközség tagjai közül a képviselők felkérésének eleget tevő Spitzer Jenő elvállalta a gondnoki munkák elvégzését, továbbá Herschler Hermann a pénztámok tisztségének betöltését. 1954 decemberében Schön Vilmos fűszerkereskedő elbúcsúzott hőn szeretett hitközségétől, és reményét fejezte ki, hogy rövidesen teljesülhet életének leghőbb vágya, amely szerint új otthonában, Izrael földjén élheti idős korának napjait. 125
