Bereznai Zsuzsanna - Nagy Czirok László: A hajdani halasi nép humora - Thorma János Múzeum könyvei 33. (Kiskunhalas, 2011)
Bereznai Zsuzsanna: Népi humor Kiskunhalason
Szépen felnöveli, szárnyára ereszti, Csak az a szomorú, hogy más üti-veri... Öreg Balajthy kitárja a karját: — Gyere ide, te szélkiáltó, te gézengúz, te — hadd öleljelek meg. Az elbeszélés egy diákanekdotákban szokványos komikus helyzettel indul: a rossz tanulót felelni hívják poézisórán, aki azt sem tudja, mi volt feladva. A tanulók már dörzsölik a tenyerüket, milyen jó mulatság van kilátásban. A tanár is kételkedve méregeti a táblához kibotorkáló diákot, aki először nagyot hallgat... Majd elkezd felelni, a tankönyv anyagától ugyan távol áll a mondanivalója, de olyan melegséggel, érzékenységgel szól igaz szavakat a népdalról, hogy öreg tanára is meghatódik, s megbocsájtja neki, hogy bizony a leckét el sem olvasta. A rosszcsont gézengúz valami többet tud és érez, mint társai: ő a lelkében őrzi a népdalt, azt az életérzést, melyből a dal megszületik. Dr. Gaál Gyula (Kiskunhalas, 1883 - Kiskunhalas, 1941) jogi végzettséggel rendelkezett, s 1920 óta humoros közleményei is megjelentek a helyi, más vidéki és fővárosi lapokban. Kiskunhalason a városi színházban vígjátékai mellett 1934-ben előadták a Kék a szilva, általában hosszúkás című népies vígjátékát is. A Falusi vidámságok című könyve 1927-ben Kiskunhalason jelent meg. 45 A népdalok humora A magyar népi líra főbb dalcsoportjai között megtalálhatók a tréfás párosítók, a vidám bordalok és mulatónóták, az ugyancsak lendületes táncdalok, a pajzán táncszók, a csúfolok, a tréfás és gúnydalok is. Szomjas-Schiffert György megállapítása szerint Kiskunhalas népdalkultúrájának legfontosabb történeti-társadalmi háttere a pásztorélet volt. Dalolási alkalmaik a sajátos pásztori körük mindennapjai és a tanyai paraszti mulatságok, bálok, disznótorok, névnapok, arató ünnepek és szüreti mulatságok voltak. A pásztor nem tartotta magát parasztnak, mert a mezei munkákkal nem bajlódott, de a paraszti mulatságokon mégis rangos személynek számított.145 146 A katonaság idején a pihenőidő és a tábortüzek alkalmával hangzottak el olyan népdalok, melyek a szórakoztatást szolgálták. A párosító és lakodalmi dalok könnyed egyszerűséggel, különösebb érzelmi telítettség nélkül állnak, „féllábbal még a gyermekdalok világában”.147 148 A mulató nóták a korosodó férfiak szöveg-tartománya, csipkelődő versei az előrehaladó férfi évek olykor mélabús hangulatát visszhangozzák.14x Ezek a hallgató nóták főleg a lakodalmak táncszünetében hangzottak el vagy a kocsmában énekelték. A XIX-XX. század fordulójáig, régi halasi vásárokban mindig „nyikorgott a duda”. A duttyánokban pedig a juhászok mulattak vele. A mulatságokban is szólt a 145 NAGY SZEDER István 1936. 88., SZAKÁL Aurél 2002. 175. 146 SZOMJAS-SCHIFFERT György 1994. 28-29. 147 SZOMJAS-SCHIFFERT György 1994. 40. 148 SZOMJAS-SCHIFFERT György 1994. 46. 84
