Bereznai Zsuzsanna - Nagy Czirok László: A hajdani halasi nép humora - Thorma János Múzeum könyvei 33. (Kiskunhalas, 2011)
Bereznai Zsuzsanna: Népi humor Kiskunhalason
világ Szalad vele a világ. (Jól megy sora.) Nem nőtt még a világon akkora fa, hogy az égig érne. (A hatalmasságokra célzás.) víz Megfürösztötték a maga vizében. (Úgy elverték, hogy összehúgyozta magát.) zápfog Zápfogára is kevés neki. (Kevés az ennivalója.) zseb Zsebében hordja a más becsületét. (Valami rosszat tud róla.) zsidó Akár zsidó, akár görög, akár cigány, mind egy ördög. (Minden kereskedő huncut.) Bujkál, mint zsidóban a fájdalom. (Elrejtözködik, különösen a szülői fenyíték elől.) Csaljuk mög a zsidót! (Egy szál gyufával ketten gyújtanak rá.) Izzad, mint a zsidó a ladikban. (Fél.) Kipakolt, mint az egygombú zsidó. (Mondják a kevés portékával rendelkező, piacon áruló asszonyokról.) Pakol, mint az egygombú zsidó. (Mondják, ha a szegény ember hurcolkodik.) Úgy járt, mint a Tóth Pál zsidaja. (Váratlan eset történt vele.) Van neki, mint a zsidónak szegett szalonnája. (Tehát nincs neki.) zsoltár Nem olvasnak egy zsoltárból. (Haragban vannak.) Helyhez kötött tréfás és csúfolkodó szólások és magyarázatuk A szomszédos, közelebbi vagy távolabbi települések lakói gyakran ingerkedtek egymással, csúfolták egymást a másik település lakóinak valódi vagy vélt, ráfogott tulajdonságai miatt. Az etnikus sztereotípiák, az egyes népeket, népcsoportokat jellemző summás értékelések tehát nem feltétlenül igazak, de nem is feltétlenül hamisak. Ahhoz, hogy e népkarakterológiai megállapítások mikor, hol, hogyan állják meg a helyüket, nemcsak kívülről, hanem belülről is meg kell ismernünk az adott népet.39 A különböző népekről, népcsoportokról, kisebb-nagyobb régiók s az egyes települések lakóiról alkotott népi sztereotípiák gyakran a humor köntösében jelennek meg. Ezek az etnikus sztereotípiák a népi humorban több műfaj formájában is megjelenhetnek. A tréfás népi elbeszélések, a viccek közmondásokban és szólásokban rögzülhetnek. Különösen gyakori jelenség az, ha egy tréfás „igaz” történet helyhez kötött szólás, szóláshasonlat formájában él tovább, s később maga a történet feledésbe is merülhet, de a szólás továbbél, gyakorta megváltozott, elvont jelentéstartalommal. Az egy-egy település népéhez kapcsolt csúfoló történet valójában országosan vagy nemzetközileg ismeretes vándortéma is lehet. De mégis realitásként élnek a helyi köztudatban, a valóságban megtörtént esetként tartják számon. Az sem ritka jelenség, hogy különféle „díszítő” jelzőkkel, hasonlatokkal látják el egy-egy település lakóit. A kiskunhalasi népéletben is megtörténtek olyan széles körben ismeretes, komikus esetek, melyeket a népi emlékezet évtizedeken vagy évszázadokon át 39 HILL, Richard 1999, KATONA Imre 1995. 264-271. 31
