Bereznai Zsuzsanna - Nagy Czirok László: A hajdani halasi nép humora - Thorma János Múzeum könyvei 33. (Kiskunhalas, 2011)
Bereznai Zsuzsanna: Népi humor Kiskunhalason
Egy jó éles késsel szépen elmetélte, Aztán idehordta a vendég elébe. Ha ettünk, öntsük le egy kis kadarkával, Aztán ne törődjünk e gyarló világgal! Nagy Czirok László néprajzi gyűjtéseiből213 azt is megtudhatjuk, hogy a XIX. században a disznótorok alkalmával egyes helyeken az ebéd és a vacsora vagy csak a vacsora alkalmával a böllérek rigmusokkal szolgálták fel az ételeket. Ezeket a tréfás beköszöntő versek néhol megegyeztek a lakodalmi vőfélyversekkel. S ugyancsak jól elszórakoztatták a hajnalig tartó disznótor társaságát. Előhang Csitt-patt! Mindön embör! Szólni akarok A szűröm ujjából majd mindjárt papolok. Eljártam, kerültem jó darab tájékot Pirtói hegyekről néztem a világot Bejártam Scithiát és nagy Burgundiát Kétszer megkerültem a vén Európát Mégis oly jól tudtam már a napok számát Mástól kérdeztem meg nagy karácsony napját Ama híres mezőn mikor én bujdostam Tyúkok és disznók közt eleget koplaltam Himlőhelyes bőröm sokszor megnyúzattam Kancabőr bocskorom gyakran nyársra húztam A kutyaugatást majd két nap kergettem A nyúl fekvésit is halálra üldöztem Verebek árnyékát mind a földhöz vertem Vénfa csikorgását tarisznyába szedtem Egyszer Uramfia észre csak azt vettem Jó Ferencz császárral együtt ebédeltem Híres nevezetes ételeket ettem A fekete levest süveggel hörpöltem Egyszer a császár az asztalnál felállva Egy nagy ezüst tallért nyomott a markomba Melytől az erszényem hogy megdudosoda Ugráltam örömmel mint egy szilaj bika Van belőle most is még néhány tallérom Rubintom annyi van, gatyám alig bírom De most már szavaim hosszabbra nem nyújtom Hanem a vacsorát mindjárt tálalom. Vacsora felköszöntő Szűnjék, csak egy percre hegedűk pengése A sarkantyúknak is némuljon pengése Köszöntő versemnek most lészen kezdése Legyünk csendességben míg lészen végzése. Vivát. 213 NAGY CZIROK László: Thorma János Múzeum Adattára: 3742. 121
