Gszelmann Ádám: Sűrűtajó iskolája - Thorma János Múzeum könyvei 32. (Kiskunhalas, 2001)
Gszelmann Ádám: A tajói iskola múltja és jelene
Az alapítvány kezdeményezésére, és anyagi támogatásával lehetővé vált, hogy Tájón a volt iskola új épületszámyában táborhely létesülhetett az intézmény tanulói számára. Az ingatlan rendkívül elhanyagolt állapotban volt, melynek felújításához először a Kiskunmajsai Önkormányzat nyújtott segítséget. Az alapítvány pályázatokból, támogatásokból biztosította, hogy évről évre egyre korszerűbb, rendezettebb lett az épület, valamint a hozzá tartozó udvarrész. Nagy segítséget nyújtottak a felújitáshoz az intézmény pedagógusai, tanítványai valamint a szülők is, akik nem kevés élő munkával, anyagi ráfordítással biztosították, hogy a volt iskolaépület ismét lakhatóvá váljon. Az „Életjel Alapítvány” az általa birtokolt épületrészt jól kihasználva egy turnusban 25 tanuló pihenését tudja biztosítani nevelői irányítás mellett. A közelmúltban korszerű fűtési rendszert építettek ki. A fűtést, főzést tartályos gázzal biztosítják. Ezzel lehetővé vált, hogy a táborhely a nyári hónapokon túl az őszi, kora tavaszi hónapokban is biztosítsa a tanulók szabadidejének szervezett eltöltését. Terveik között további korszerűsítés és udvarrendezés szerepel. Jó kapcsolatot építettek ki a szomszédos tanyákon élő tajói emberekkel. Tanyalátogatások is szerepelnek a programjaikban, melyek különleges látnivalót nyújtanak a városi gyermekeknek. A táborhely értékét tovább növeli, hogy számos értékes látnivaló található a környéken, (Ópusztaszer, Szeged, Mártély, Csongrád, Kiskunmajsa, Kiskunhalas stb.) ahol a tanulók megismerhetik a kulturális örökségeket, népi hagyományokat, természeti értékeket. A városban, főként lakótelepen élő gyermekek számára maradandó élményt nyújt a tanyai környezet, a vidéken élő emberek életformája, a növény- és állatvilág, melyet lakókörnyezetükben nem tudnak megtapasztalni. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Csík tanár sok és hasznosítható ötlettel gazdagítja a közös tevéArpadne gyógypedagógiai kenységet. Öregdiákok találkozói Az együvé tartozás, a valamikor gyermekkorban kialakult közösségi érzés jut kifejezésre az alkalmanként megtartott öregdiák találkozókban, rendezvényekben. Sokan érzik magukénak ezeket az alkalmakat, mivel mögöttük az a szeretet húzódik meg, mely egymás, valamint tanítóik, és volt iskolájuk iránt bennük lakozik. Ez köti össze a nemzedékeket is. Az események, rendezvények fő szervezői, mozgatói az öregdiákok megbízásából Kovács Károly és felesége Jeremiás Erzsébet. Kiskunhalason a szervezőmunkát Gál István és felesége Csendes Éva vállalta magára. Kiskunmajsán Csonka Sándor és Hegedűs Béláné Hunyadi Katalin tartja a kapcsolatot a volt tajói diákokkal. Sváb Pál igazgató tanító úr 1988. január 14-én bekövetkezett halála volt az első olyan esemény, mely a volt tanítványok széles körében visszhangot keltett. A kiváló tanító elvesztése a részvéten túl az emlékek, a vele való kapcsolat felelevenítését is eredményezte. Különbusszal utaztak volt diákjai Pesterzsébetre, a temetésére. Közösen fejezték ki együttérzésüket a családnak, rótták le kegyeletüket. Tisztelettel hajtottak fejet Pali bácsi emléke előtt. Közös tevékenységük következő állomása volt tanítójuk, Toncsi néni köszöntése annak születésnapján. 1990 márciusában kis küldöttség kereste fel Pesterzsébeten lévő lakásában Kovács Károly vezetésével. Bodor Miklós: Tajói harangláb című grafikájával örvendeztették meg a jubilálót, kifejezve a volt tanítványok háláját, köszönetét és jókívánságait. Viszonzásul a szervezők fényképes ajándékot kaptak szeretett tanítójuktól. 92
