Gszelmann Ádám: Sűrűtajó iskolája - Thorma János Múzeum könyvei 32. (Kiskunhalas, 2001)
Gszelmann Ádám: A tajói iskola múltja és jelene
Már a csapatszervezést megelőzően is szerveztek kirándulásokat, túrákat. Gyakran rendeztek sportvetélkedőket a szomszédos iskolák tanulóival, számháborúztak romantikus körülmények között. Később Miskolc mellett a Garadna völgyben, a Balaton mellett táboroztak, kirándultak Budapestre, Visegrádra. A szülők segítették a gondtalan pihenést főzéssel, táborépítéssel. Hudoba József úttörőzenekart alapított, melyben hegedűs, harmonikás, furulyás, xi- lofonos és dobos jutott szereplési lehetőséghez. A nevelők akarva-akaratlanul a politika kiszolgálására kényszerültek, legtöbb esetben a szándékuk és meggyőződésük ellenére is. Mindez azt eredményezte, hogy a tanítók nagyobb része őrlődött a szakmai igényesség és a politika között. Tisztelet és megbecsülés illeti Tajó tanítóit, kik a komoly szakmai munkát nem áldozták fel a politika oltárán. Az iskola oktatási és nevelési eredményei ezt egyértelműen igazolják is. 2. táblázat. A tanulók száma, 1944-1964 Tanév O s ztál 1 y o k Összesen I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. 1944/45 15 14 12 13 14 12 7 5 92 1952/53 17 24 28 15 15 19 18 4 141 1954/55 22 11 18 20 21 16 9 11 128 1956/57 18 13 15 14 16 16 15 8 115 1959/60 14 17 17 19 13 15 13 9 117 1963/64 18 14 11 12 12 10 12 13 102 (Az 1944/45. tanévben a 7. és 8. osztály még gazdasági továbbképzőt jelent.) A tanulók számának növekedését a „Ratkó” gyermekek megjelenése, illetve a Tajón is bekövetkezett, a gazdálkodást, de a mindennapi életet, a megélhetést érintő változások idézték elő. Állami gazdaság, termelőszövetkezet és szakszövetkezet alakulása révén sokan költöztek Tajóra. A magas létszám- figyelembe véve az általános iskolával szemben támasztott követelményeket, az elsajátítandó tananyag mennyiségét és a magas óraszámokat - szinte megoldhatatlan feladat elé állította a két tanítót. Igaz ez még a Sváb házaspár lelkiismeretes és kiemelkedő munkavégzése ellenére is. Égetően szükségessé vált a tanterem és a nevelők számának növelése. Sűrűtajón a magas, 100 fölötti létszám fennmaradt annak ellenére is, hogy Tajó északi részén, a Micsurin Tsz központjában alsó tagozati iskola létesült. Emellett a város nyolc évfolyamos iskolát nyitott Külső-Zsanán is, 2,5-3 km távolságra a tajói iskolától, közel Tajó és Zsana határához. A tajói vasútállomástól néhány száz méterre Harkakötöny község nyitott iskolát. E három iskola megnyitása sem okozott lényeges létszámcsökkenést Tajón. Az elhelyezési gondok miatt a városi tanács is indokoltnak látta az iskola bővítését Tajón. Átmeneti megoldásként egy tanyaházban béreltek tanításra alkalmas helyiséget. Az iskolaépülettel szemközti oldalon, attól északra mintegy 350-400 méter távolságra találtak megfelelő helyet Gál Lajos 1948-ban épített tanyáján. 1952 szeptemberében kezdődött meg itt a tanítás. Ezzel lehetővé vált az alsó tagozat két tanulócsoportra történő bontása. A 1I-IV. osztályos csoportot helyezték el itt. Ezzel az iskola három tanulócsoportos iskola lett. Az új csoportot 1952/53-ban Horváth Viktória, 1953/54-ben Némedi Szabó Mária, 1954/55-ben Lovasi Anna, 1955 és 57 között Veres Irén, 1957/58-ban Radies Teréz (Gyenizse Sándomé) tanította a „Gál” iskolában. 39
