Vorák József: Halasi móringlevelek - Thorma János Múzeum könyvei 31. (Kiskunhalas, 2009)

Szerződő házasulandók

ruhadarabokat a nő családjának visszaszolgáltatja. Ezeken a kizárólagosan egyoldalú kötelezvényeknek ajellemzője, hogy mindegyik az egyes szám első személyben íródott: „Én Bartus András ajánlom Tsutora Róza feleségemnek...” (66. HSz). További jellemzőjük, hogy öt kivételtől eltekintve, mindegyik egyoldalúan rendelkező házasulandó férfi özvegy ember (12., 25., 63., 140., 149. HSz). Egy esetben 33 éves legény vesz el 18 éves (12. HSz), másik esetben 32 éves legény 20 éves lányt (140. HSz). Ezeknél az egyoldalú kötelezvényeknél talán a korkülönbség követelte meg, hogy a férfi az özvegyemberek módjára rendelkezzen. A harmadik esetben a férfi bizonytalan helyzete lehetett az indok: 1873-ban a 25 éves Kőházi András kötelezte magát, hogy halasi birtokos Bánóczki Mihály leányának 500 forintot köt le szeretete jeléül. A rendkívül magas móringot kikötő ’közvitéz’ vőlegény halasi birtokos család fia, az esküvő idején a Molynary regement kompániájának sorkatonája volt. Nagyon kérdéses tehát, hogy kivételes engedéllyel kötött házassága után merre, mire vezérli sorsa. Házassága még az özvegy emberrel kötött házasságnál is kétségesebb helyzetbe sodorhatta asszonyát (149. HSz). A másik két legény-leány házasság esetében az egyoldalú férfi rendelkezés indítékait nem ismerjük. Egyik esetben a házasulandók között 8 év, a másik esetben pedig mindössze 4 év korkülönbség van (25., 63. HSz).

Ezekben az egyoldalú, a nő által még ellen se jegyzett kötelezvényekben a férfi „ igaz szeretete és hajlandósága” (98. HSz), valamint „tántoríthatatlan hűsége” (12. HSz) jeléül „minden erőltetés nélkül” hagyja (3., 105., 119. HSz), ajánlja (2., 25., 63., 66., 140., 149. HSz), ajándékul ígéri (90. HSz), jogosnak érezvén följegyezteti (50. HSz), és vállalásának fizetésére kötelezi magát (4. HSz). A megfogalmazásokból következtetve úgy látszik, hogy a férfi szuverén belátásából származó, önkéntes vállalását ajándéknak tekintették, még akkor is, ha azok itt, az esetek túlnyomó többségében az özvegyember által nyújtott női özvegyi biztosítékként szolgáltak.

Egyoldalú, csak a férfi rendelkezéseit rögzítő házasságlevelek másik csoportjánál csaknem ugyanezekkel a jellemző sajátosságokkal találkozunk azzal a különbséggel, hogy ezekben már a férfi rendelkezéseit tudomásul vevő nő elfogadó, belenyugvó nyilatkozata, s az azt megerősítő személyes aláírása is szerepel. A férfi rendelkezését, ajánlását nem viszonzó nő helyzete azonban ezeknek a házasságleveleknek megfogalmazásából kitünően mindenképpen alárendelt. A házasulandók között fölé- és alárendeltségi viszonyt hűen tükrözik a nő beleegyezését, az ajánlás tudomásul vételét jelentő következő záradékok: „...férjemnek ezen ajánlatát, szóról szóra, amint írva vagyon, meg esmérem” (37. HSz),- „.. .szóról szóra, amint írva van, elfogadja” (110. HSz), - „.. .hogy Szily János en- gemet Feleségül el vevén el esmerem, és az általa ajánlott Száz forint moring pénzt elfogadom...” (6. HSz), - „...ezen egyességet úgy amint megírva vagyon elfogadom...” (15. HSz), - .. .Én is Szvetnik Anna Dósa Jósef férjemnek részemre tett ajánlását elfogadom” (62. HSz), - „...részemre tett ajánlását elfogadom” (62., 82., 116. HSz), - „elfogadom és azok tartalmában egészen megnyugszom” (126. HSz), - „...én Korsós Erzsébet Takács András férjemnek szives ajánlását köszönettel elfogadom” (75. HSz), - „.. .köszönettel elfogadom” (84., 87., 93. HSz), - „A fent kitett ajánlatot, holtig tartó hűségem következtében szives köszönettel fogadván, e végre Istentől engedelmet esdeklek. Kováts Julianna” (121. HSz), - „...szives ajánlás tételét köszönettel elfogadom” (35. HSz), és végül „2or Én Ternyák Erzsébeth kinyilatkoztatom, hogy férjem történhető halála után, az illető örökösök által nekem 100 az az egy száz ausztriai értékű forinttal, ki fizettetnek, rajtuk sémi nemű némi követelést teni nem foggom, isteni jogom nem lészen” (111. HSz).

A nő tudomásul vételt, belenyugvást köszönettel történő nyilatkozatait megtaláljuk a szabályos, kétoldalúan kötött házassági szerződéseken is, ahol viszont rendelkezése előtt köszönik meg férjük szíves szerető szándékát, ajándékát. Ám ezekben, csak a férfi akara26