Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Régészet - Varga Sándor: 10–12. századi lelőhelyek Kiskunhalas környékén. A földrajzi környezet és a lelőhelyek elterjedésének összefüggései
54 Varga Sándor Simola Mátyás elmondása alapján 7 db nyílhegy és 2 db kengyel került elő, amelyeket a községi Tanácsnak adtak át. A leletek egy része végül a Szegedi Egyetem Régészeti Tanszékének Gyűjteményébe került (MNM RA. V52/1981). A leletekre Lőrinczy Gábor hívta fel a figyelmemet. 22 A Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében található egy csuklós száj vasú, karikás csikózabla és egy körte alakú vaskengyel, amelynek lelőhelyeként Kiskun- majsa-Szőlő van feltüntetve (FÉK 1962, 570.; BÁLINT 1991,234.; MFM 53.186.1-2.). A másik lelőhelyen, Kiskunmaj sa-Iparihegyenl991-ben egy illegális homokbányában a találók legalább két sírt pusztítottak el (BALOGH 2003, 287.). 23 FÉK 1962, 502.; BÁLINT 1991, 224. 24 KŐHEGYI 1980, 205-239.; KŐHEGY1-KNOTIK 1982, 191-200. 25 RégFüz. Ser. I. No. 36. (1983), 73.; RégFüz. Ser. I. No. 37. (1984), 83. 26 Az előkerült leletanyag a Türr István Múzeum gyűjteményében található. 27 A Tompa-Pipacsgyűjtő-dűlőben feltárt 2 temetkezés feltehetőleg szintén all. századra keltezhető, miután az egyik sírban S végű karikák voltak (BÁLINT 1991, 260.), de hitelesítő ásatás hiányában azt sem tudjuk pontosan, hogy a két sír köznépi soros temető, vagy esetleg templom körüli temető része. 28 RégFüz. Ser. I. No. 18. (1965), 62. 29 RégFüz. Ser. I. No. 15. (1962), 60. 30 V. SZÉKELY 2000, 151. 31 V. SZÉKELY 2000, 153. 32 V. SZÉKELY 2000, 148. j. 33 FÉK 1962. 17. j. 34 RÉVÉSZ 2004, 25. 35 FÉK 1962. 17. j.; RÉVÉSZ 2004, 21. 36 FÉK 1962. 17. j.; V. SZÉKELY 2000, 139. 37 V. SZÉKELY 2000, 151-152.; RÉVÉSZ 2004, 24. 38 RÉVÉSZ 2004, 22. 39 SZALAI2004, 31. 40 SZALAI 2004, 34. 41 WICKER 2000, 93. 42 WICKER 2000, 94. 43 WICKER 2000, 97-98. 44 WICKER 2000, 95. 45 SZALAI 2004, 33-34. 46 A megye templomos helyeinek listája bővebben: H. TÓTH 1990,172-222.; Kecskemét környéki templomos helyek: SZABÓ 1938; Kiskunfélegyháza környéki pusztatemplomok: ROSTA 2004, 113-172.; Kiskunhalas környékének templomai: GALLINA 1999, 83-108.; a középkori és hódoltság kori lelőhelyek (köztük a templomos helyek) Észak-Bácska területéről: WICKER 2004, 5-112. 47 A templom építése előtti köznépi temetővel számol Baja-Petőn (RégFüz. Ser. I. No. 13. (1960), 107.; RégFüz. Ser. I. No. 14. (1960), 81.; RégFüz. Ser. I. No. 15. (1961), 59.; RégFüz. Ser. I. No. 16. (1963), 80.), míg a Bácsalmás-Óalmáson (RégFüz. Ser. 1. No. 18. (1965), 56), valamint a Madaras-Bajmoki út mellett feltárt lelőhely legkorábbi temetkezéseit all. század elejére keltezi (RégFüz. Ser. I. No. 14. (1960), 83.; RégFüz. Ser. I. No. 29. (1976), 66.). A megfigyelt, dokumentált jelenségek és a leletanyag alapján ugyanakkor e lelőhelyek legkorábbi sírjai csak a 11-12. század fordulóján, vagy a 12. század elején kerülhettek földbe. 48 Ilyen pl. a III. István (1162-1172) dénárt, S végű karikákat és téglasírt is tartalmazó Kisszállás- Templomdomb (VARGA 2004, 117.), valamint a II. Géza (1141-1162) pénzét, gyűrűt és gyöngyöket tartalmazó Csávoly-Szőke dűlőben feltárt temetőrészlet. Számos cinterem esetében csak néhány adat alapján feltételezzük, hogy a 12. században már megásták az első sírokat (Madaras-Bajmoki út, Tázlár-Temp- lomhegy, Bácsbokod-Vasút mente/Bikity) Itt azonban ki kell emelnünk, hogy miután az esetek döntő többségében a templomok és a körülöttük található temető csak egy kis részlete került feltárásra, ez a keltezés a későbbiekben módosulhat. 49 Biczó Piroska a leletek alapján a temetőt all. század második felében induló templom körüli temetőnek határozta meg (BICZÓ 1984,163.). A sírokból előkerült II. István (1116-1131) és II. Géza (1141-1162) pénzérme a feltárt temetőrészletet ugyanakkor a 12. századra datálja. A temetkezések későbbi periódusára utal all. sírból előkerült ráhúzott lemezgömbös fülbevaló, illetve a szórványként előkerült kerek bronzcsat (ruhacsat) és IV. Béla (1235-1270) pénzérméje (V. SZÉKELY 2000, 1. kép). 50 A lelőhelyen különböző réz és vastárgyak, megégett csont és kerámiatöredékek mellett Kálmán (1095-1116), II. Géza (1141-1162), III. István (1162-1172), IV. László (1272-1290) és III. András (1290-1301) ezüstpénzei láttak napvilágot (RÉVÉSZ 2004, 21.). Az itt talált Kálmán ezüstpénz alapján a legkorábbi sír a 11-12. század fordulóján is földbe kerülhetett. 51 BENDE-LŐRINCZY-TÜRK 2002, 375. 52 Annak alapján, hogy az ország számos területéről (nemcsak a Duna-Tisza közének D-i feléről) napvilágot látott korai övkészleteknek, véreteknek megtaláljuk párhuzamait a Felső-Tisza vidékén arra az álláspontra jutott Mesterházy Károly, hogy a honfoglaló magyarok első nemzedékét egyetlen ötvösműhely látta el. Ez a műhely pedig a Felső-Tisza vidékén volt (MESTERHÁZY 1990, 247.). 53 BENDE-LŐRINCZY-TÜRK 2002, 375-376. 54 BENDE-LŐRINCZY-TÜRK 2002, 376. 55 Vö.: BENDE-LŐRINCZY-TÜRK 2002, 76. j. 56 Ezt azonban nem a leletanyag keltezésében látom bizonyítottnak, hanem a 10. és 11. századi lelőhelyek kis esetszámában, a temetők kis méretében, valamint a 10-11. századi folyamatos temetkezések teljes hiányában. 57 MESTERHÁZY 1990, 238-246., különös tekintettel 17. kép. Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy a Mesterházy Károly által alkalmazott módszer nem alkalmas a 9. század végén, 10. század elején megtelepedő magyarság első generációjának elkülönítésére. Ennek eredményeként a dolgozatból átvett adatok eleve téves következtetések levonására vezetnek. 58 BENDE-LŐRINCZY-TÜRK 2002, 77. j. 59 A tanulmány lektorálásáért Lőrinczy Gábornak tartozom köszönettel.
