Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Régészet - Varga Sándor: 10–12. századi lelőhelyek Kiskunhalas környékén. A földrajzi környezet és a lelőhelyek elterjedésének összefüggései
52 Varga Sándor Alaposabban szemügyre véve Mesterházy Károly dolgozatát láthatjuk, hogy a kérdéses területről és annak közvetlen szomszédságából is több lelőhelyet ide sorol (Tiszakécske-Ókécske, Benepuszta, Kecel-Vádéi dűlő, Kiskunfélegyháza-Határdomb, Jánoshalma-Kisráta, Kiskun- félegyháza-Radnóti Miklós utca, Kecskemét-Orgovány, Szalkszentmárton-Paréjoshát).57 Az embertani eredményeket szintén óvatosan kell kezelnünk, mivel már a szerzők is megjegyezték, hogy a vizsgált területről származó lelőhelyek esetszáma rendkívül alacsony.58 További problémát jelent az antropológiai meghatározásokban, hogy sok esetben azok a jellegek kerülnek kiemelésre, amelyek jól beleilleszkednek a régészeti koncepcióba. Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy a rendelkezésünkre álló adatok alapján a térségünkre vonatkozó földrajzi környezet, illetve éghajlat kedvezőtlen feltételeket biztosított a 9. század végi, 10. század eleji megtelepedésnek. Véleményünk szerint a Homokhátság középső és D-i része a magyarság korai történetében sokkal inkább elválasztó szerepet töltött be, mint azt korábban a nagyobb folyók esetében gondolták. A kedvezőtlen feltételek ellenére azonban már a 10. században számolnunk kell kisebb közösségek, egy-egy rövidebb időszakra történő, vagy ideiglenes megtelepedésével, ami a leletek alapján a fontosabb útvonalak mentén (pl. Szeged—Kiskunhalas-Kalocsa) történhetett. Ezzel magyarázható, hogy eddig még nem került elő nagyobb sírszámú, folyamatos, több évtizedig használt temető a térségben. Az éghajlat kedvezőbbé válásának hatására all. század közepétől, második felétől fokozatosan növekedett a szomszédos területekről a népesség beáramlása, esetleg telepítése, ami az Árpád-korban a 12. század végén 13. század elej én telj esedett ki. A viszonylag sűrű, többnyire falusi szinten álló településhálózat további fejlődését a mongol hódítás törte mega 13. századközepén. Atatárjárás után a Duna-Tisza közére letelepített kunoknak köszönhetően egy teljesen új korszak vette kezdetét a Homokhátság és a Bácskai löszhát belső területein.39 Irodalom ANDÓ 1984 Andó M.: A természeti környezet adottságainak és erőforrásainak értékelése. In: Bács-Kiskun megye gazdaságfoldrajza. Főszerk.: Krajkó Gy., Kecskemét, 11-63. BÁLINT 1980 Bálint Cs.: Természeti földrajzi tényezők a honfoglaló magyarok megtelepedésében. 2 Die Rolle der geographischen Gegebenheiten (der Bodenarten) bei der Ansiedlung der landnehmenden Ungarn. Ethnographia 91.(1980)35-52. BÁLINT 1991 Bálint Cs.: Südungarn im 10. Jahrhundert. Studia Archaeologica 11. Budapest. BÁLINT 1998 Bálint MAz Árpád-kori településhálózat rekonstrukciója a Duna-Tisza köz D-i részén. In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből XXVI. (1998) 39-50. BALOGH 2003 Balogh Cs.: 10. századi sírok Kiskunfélegyháza környékéről. 2 Gräber aus dem 10. Jahrhundert in der Umgebung von Kiskunfélegyháza. MFMÉ-StudArch IX (2003) 283-293. BENDE—LŐRINCZY-TÜRK 2002 Bende L. - Lörinczy G. - Türk A.: Honfoglalás kori temetkezés Kiskundo- rozsma-Hosszúhát-halomról. 2 Eine landnahmezeitliche Bestattung von Kiskundorozsma-Hosszúhát-Hügel. MFMÉ-StudArch VIII (2002) 351-402. BICZÓ 1984 Biczó P.: Leletmentések Árpád-kori településeken. Cumania 8. (1984) 159—208. CSATÁRI 1986 Csatári B.: A megye földrajza. In: Magyarország megyéi. Bács-Kiskun. Budapest 1986, 5-10. FÉK 1962 Fehér G. - Éry K. - Kralovánszky A.: A Közép-Duna medence magyar honfoglalás és kora Árpád-kori sírleletei. Leletkataszter. RégTan II., Budapest 1962. GALLINA 1999 Gallina Zs.: Árpád-kori és középkori templomok Kiskunhalas környékén. In: Halasi Múzeum. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 125. évforduljára. Szerk. Szakái A., Kiskunhalas 1999, 83-108. GYÖRFFY-ZÓLYOMI 1994 Györffy Gy. - Zólyomi B.: A Kárpát-medence és Etelköz képe egy évezred előtt. In: Honfoglalás és régészet. Szerk.: Kovács L. Budapest, 1994, 13-37. GYULAI 2000 Gyulai F.: Honfoglalás és Árpád-kori növénytermesztés az archeobotanika szemszögéből. In: A középkori magyar agrárium. Szerk. Bende L. - Lörinczy G., Ópusztaszer 2000, 45-69. HAMPEL 1902 Hampel J.: Régiségek a Honfoglalás korából. ArchÉrt. ú. f. 22 (1902) 296-316. HAMPEL 1905 Hampel J.: Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn 1-111. Braunschweig. HAMPEL 1907 Hampel J.: Újabb tanulmányok a honfoglalás kori emlékekről. Budapest. MESTERHÁZY 1990 Mesterházy K.: A Felső-Tisza vidéki ötvösműhely és a honfoglalás kori emlékek időrendje. AGRIA XXV-XXVI (1989-1990) 235-274.
