Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Művészet - Szakál Aurél: Diószegi Balázs festőművész élete képekben
HALASI MÚZEUM 3. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 135. évfordulójára 451 Diószegi Balázs festőművész élete képekben Szakái Aurél Diószegi Balázs a 20. századi magyar művészet egyik jelentős alkotója volt. „Festészetemben a magyar parasztságnak igyekeztem emléket állítani” vallotta munkásságáról 1996-ban.1 Kunszentmiklóson született 1914. november 16-án szegényparaszti, református családban. Apja Diószegi Balázs (1888. április 16. Kunszentmiklós - 1917. december 31. Belgrád) 1914. február 18-án vette feleségül Csabai Krisztinát (1896. január 6. Kunszentmiklós — 1978. Kunszentmiklós).2 Az édesanya nagy nehézségek között nevelte az első világháború miatt korán árván maradt kisfiát. Szülővárosában végezte el az elemit (1921-1925) és a gimnáziumot (1925-1933).3 A művészi pályára gimnazistaként komoly indíttatást kapott Gál Sándor rajztanártól.4 A Kunszentmiklósi Református Baksay Sándor Reálgimnáziumban érettségizett 1933-ban.5 Művészeti főiskolára Réti István segítségével jutott be.6 A Képzőművészeti Főiskolán (1933-1938) öt esztendőn keresztül tanította Rudnay Gyula.7 A nagy erejű, művészetet teremtő „mesterétől a stílusnál is többet: őszinte magatartást tanult”.8 Diószegi visszaemlékezve megvallotta, hogy „valahányszor meglátok egy ismeretlen Rudnay-képet, leveszem a kalapom, és tisztelettel gondolok Mesteremre.”9 A Képzőművészeti Főiskola sikeres befejezésével középiskolai tanári oklevelet szerzett.10 Diószegi Balázs tanárként először a Debreceni Református Kollégium Tanítóképző Intézetében (1938-1939), majd a Szentendrei Református Jókai Polgári Fiú- és Lányiskolában (1939-1940), Miskolcon a Tóth Pál Református Nőnevelő Intézetben (1940-1941), az Újvidéki Állami Tanítóképzőben (1941-1943) és hosszabb ideig a Nyíregyházi Állami Tanítóképzőben (1943-1957) tevékenykedett.11 Újvidéken a Délvidéki Szépmives Céh, Nyíregyházán a Bessenyei György Képzőművészeti Népfőiskola keretei között alkotott mint alapító, szervező és tanár.12 Diószegi 1957. július elsején visszaköltözött a Kiskunságba. Kiskunhalason a Szűts József Általános Iskolában tanított rajzot. 1961 -tői megyei rajzszakfelügyelő is. 1962-ben megnősült, 1963-ban született Olga lánya. 1974-ben nyugdíjazták.13 70 éves koráig az országban több mint 50 önálló kiállítása volt.14 A legfontosabbak a következők: 1962. február 10-24. Derkovics Gyula Terem (Budapest), megnyitotta Bodnár Éva művészettörténész;15 1970. október 2-től Fényes Adolf Terem (Budapest), rendezte Tenkács Tibor, megnyitotta Czine Mihály irodalomtörténész;16 1975. február 2-től gyűjteményes kiállítás a Katona József Múzeumban (Kecskemét), rendezte Sümegi György művészettörténész;17 1977. április 16.-május 8. Műcsarnok (Budapest), rendezte Ury Endréné, megnyitotta Bereczky Lóránd művészettörténész;18 1979. március 18-tól Diószegi Balázs gyűjteményes kiállítása 65. születésnapja alkalmából a Thorma János Múzeumban (Kiskunhalas), rendezte Bánszky Pál művészettörténész.19 Életműve bemutatására három különböző városban is nyílt állandó kiállítása az 1980-as években. Ezek a következők: Kunszentmiklós (1981; édesanyja haláláig több mint 60 évig járt oda haza), Kisvárda (1987; a közeli Nyíregyházán majdnem másfél évtizedig élt), Kiskunhalas (1987; második otthonában 42 évet töltött).20 Legfontosabb szakmai elismerései: Székely Bertalan emlékérem (1971), Munkácsy Mi- hály-díj (1980).21 Lakóhelye Kiskunhalas Városért kitüntetéssel (1980. augusztus 20.) és díszpolgári címmel (1998. május 6.) jutalmazta munkásságát.22
