Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Történelem - Wacławczyk Dariusz M.: Kiskunhalasi Lovasbandérium
Kiskunhalasi Lovasbandérium 293 3. Halasi huszárok csoportképe, 1997. Kozicz János, a bandériumi zászló tervezője és Kuncze Gábor belügyminiszter az adományozók nevében jelképesen beütötték a saját névvel ellátott zászlószögeket. Ezután Kuncze Gáborné zászlóanya ékesítette fel a lobogót zászló szalaggal, őt követték a meghívott vendégek. A bandériumi eskü szövege: „ Én,...........a Kiskunhalasi Lovasbandérium tagja esküszöm, hogy amit ez a zászló jelképez: hazám nemzeti és lovas hagyományaihoz és az európai népek testvériségéhez hű leszek, csapatom szabályzatát betartom. Isten engem úgy segéljen.” A Kiskunhalasi Lovasbandérium 2002. márciusában a zászlót (félve, hogy a különböző felvonulások, bemutatók során megsérülhet) a Thorma János Múzeumban helyezte el, és csak nagy alkalmakkor, speciális szertartás közepette viszi el. Egyéb rendezvényeken a zászló másolatát használjuk. Az 1998-ban hivatalosan is egyesületté alakult a bandérium. Regrutákkal bővítve, sok ünnepségen, rendezvényen sikeresen szerepelt saját, illetve laktanyai lovakon. Meghatározó szerepet játszott 1998-ban és 1999-ben, az 1848-as forradalom és szabadságharc 150. évfordulós központi ünnepségén. Az egységesen felszerelt, tíz egyforma fekete lovon ülő halasi huszárokat a mai napig emlegeti Budapest népe. A szereplés annyira sikeres volt, hogy a Lovasdíszegység megalakulásáig, központi ünnepség halasi bandéristák nélkül elképzelhetetlen volt, mint például milleneumi ünnepségek, vagy az Európai Unióba történő belé4. A bandérium jelképe
