Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Történelem - Cseri Gábor: Halas a Magyar Rádióban az 1930-as évek elején
Halas a Magyar Rádióban az 1930-as évek elején 281 A tényleges birtoklást mégis egyidőre megakadályozza Rákóczi felkelése, mely korszak miután sok, nehéz megpróbáltatás elé állította Halas lakosságát. Állandóan élelmiszerszállítmánnyal látja el a kuruc és labanc táborokat, mikor melyik panaszol rá. 1703-ban Szolnok elfoglalása után a kurucok egy csapata Deák Ferencz vezetésével Halason ül tábort, mit báró Kyba császári tábornok meghallván a bácskai rácok segítségével rajtuk üt, s nagy csata után melyben maga Kyba is elesett, a kurucok a túlnyomó erővel szemben vereséget szenvednek. Az elesett 234 kuruc emlékére ma azon a téren, hol harcoltak és elestek, díszes sírdomb és szobor áll a hálás utódok kegyeletéből. 1731-ben a német lovagrend Kunságot, s vele Halast is eladja a pesti rokkantak házának, de 1745-ben Mária Terézia megengedi, hogy 500.000forint és 1000 lovas kiállítása ellenében ismét szabadok legyenek s régi kiváltságaikat visszanyerjék. Megvetetik tehát Kunsággal azt, ami jogos ősi tulajdonuk volt. S Kunság nagy nehezen elő is teremti a hatalmas összeget, csak régi szabadságát visszanyerje. Halasra 50.000forint jut az u.n. „redemptió” visszavásárlás összegéből, melyet a lakosság közt osztanak szét. A szabadságharc mozgalmas, hősi küzdelmeiben is kivette Halas a maga részét. A szerb forrongás lecsillapítására Jászkunság 4000 nemzetőrt küld, kik közt a halasiak is különösen kitüntették magukat Verbász alatt, vitézül visszavervén a szenttamási szerbek támadását. 1849 elején pedig Szabadka megmentésével szereznek a Halasi polgárok dicsőséget. A sok megpróbáltatáson átment kun székhely 1872-ben rendezett tanácsú várossá lett, s 1876-ban Pest megyéhez csatolják, jelenleg megyei város. Magyari Zoltán egyetemi tanár, racionalizálási kormánybiztos pedig Pest vármegyét felosztó tervezetében Solt-Kiskun-Bodrog megye székhelyéül jelölte ki. Kiskunhalas város lakossága ma színmagyar, s azt mondhatjuk, hogy mindig az volt. Mert a kun a magyarhoz hasonló faji sajátosságú nép lévén, hamarosan elvesztette régi nyelvét, régi erkölcsét, s kun jellege csak nagyrészt szokásaiban, ruházatának egyes vonásaiban maradt csak meg. Úgyhogy az ilyen magyar idővel magyarabbnak vallotta magát, s ma is valami nyomatékos magyarságot akar kifejezni a halasi ember, midőn ezt mondja, hogy ő kunmagyar. Pedig ma már kevés az olyan család is, melynek nevében kun szó cseng. (Ilyenek, hogy csak párat említsünk: Kaszab, Karip, Kátai, Lehőcz, Modok, Veín stb.) Régi szokások, érdekes néprajzi sajátosságok, melyekben a kun ethnikum maradványait szemlélhetnék, ma már alig vannak. Ilyennek említhetnénk a híres kuncsomót, melyet ma is tud minden halasi pásztorember. Valami ravasz csomókötési mód ez, mellyel pillanatok alatt megtudják kötni ló vagy más állat kötőfékjét, s aki nem ért hozzá, csakúgy tudja eloldani, mint Nagy Sándor a gordiuszi csomót: átvágással. Régi kun szokás maradványaként emlegetik Halason a parasztházak nádfedelét lefoglaló fák az u.n.,, kalodák ” készítési módját is, melyeknekfelső részén még ma is meg lehet különböztetni a kezdetleges lófej alakot, mely valamikor a kunsátorkarók elmaradhatatlan díszítése volt. A sokat emlegetett kunsüvegnek azonban ma már csak a gimnázium régiségtárában található egy 1712 előttről való maradványa. Most pedig tegyünk egy rövid sétát magában a városban. Kiskunhalas város külső képe bárkire is kedvező benyomást tesz, mert kedves bájjal egyesül benne mindaz, ami a modern városban praktikus és ami a vidéki városban hangulatos. A vasútállomásról nagyszerű félkilóméteres fasor vezet a városba, mely fasor jobboldalán találjuk a református régi temetőt. Sok érdekes síremléket találhatunk benne: az egyszerű kopjafáktól kezdve egészen a mai modern sírkőművészet szimbolikus szobráig, régi ódon feliratokkal, melyek között nem egy latin, sőt görög nyelvű is akad. A temető előtti téren terül el a pár évvel ezelőtt létesített „Hősök ligete”, mely szép virágágyaival, sétányaival, s pár száz erőteljes hársfájával rövid időn belül a város egyik legszebb parkja lesz. A világháború hőseinek szentelt liget mellett találjuk egy másik küzdelmes kor hő-
