Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Történelem - Végső István: Vörösterror és fehérterror Kiskunhalas térségében, 1919/1920
262 Végső István sereg részére, melyet többen megtagadtak, emiatt Klein Ignác 65 éves fuvarost és Wilheim Lajos 32 éves szabót felakasztották. Augusztus 14-én ismeretlen okokból Kőszegi Sándor napszámost agyonlőtték. Ősszel 12 embert fogtak össze és vitték a kalocsai törvényszék elé. 1920. októberében ifjú Balázs Antal direktóriumi elnököt 4 évi fegyházra, míg Taskovits Tamás Gergely, Wachtler József, Dávid András direktóriumi tagokat 10 hónapi fegyházra ítélték. Lakó Gusztáv tanítót, a helyi Vörös Újság szerkesztőjét 1921-ben felmentették, 1919 után mintegy 40 kommunistát, vörösőrt hallgatott ki és évekig figyelt meg a rendőrség.87 Kisszálláson 1918 őszétől az uradalmi igazgatók próbálták a cselédséget visszatartani a politizálástól. 1919. március végétől kénytelenek voltak engedni, a főként Jánoshalma irányából érkező nyomásnak. Az onnan érkező direktóriumi küldött felszólítására itt is felállt a proletár- diktatúra helyi munkáshatalmi szerve. Jagodics András cseléd lett a direktórium elnöke, ám a tagság összetétele már igen beszédes volt: Linzer Rezső jószágigazgató, Tóbiás István kocsisgazda, Zámbó János béresgazda, Nanicska István kocsis, Törőcsik Antal jánoshalmi delegált. A Tanácsköztársaság rendeletéi itt nem érvényesültek oly mértékben, mint máshol. Ez egyébként jellemző volt az effajta kicsiny eldugott helyekre, így leginkább a környéken Kiskőrös és Kalocsa térségében, például: Páhin, Csengődön, Homokmégyen, Bátyán funkcionált hasonlóan a „munkáshatalom”.88 Érezhető volt a Janus-arcú direktórium időhúzása is a kommunisták által irányított időszakban. Elterjedt egy inkább legendának tűnő, de mindenképpen jó jellemzést adó történet ebből a korszakból. Mikor a jánoshalmi vörös csapatok rekvirálni érkeztek, mivel látták a terményben gazdag magtárakat és istállókat, a kisszállási direktórium a közelben lévő nem kommunista katonai egységekhez, hogy védjék meg őket. Mikor a „fehérek” jöttek volna foglalni, akkor a vörösökhöz fordult a munkástanács. Az viszont biztosan megtörtént, hogy a déli demarkációs vonal szakaszparancsnoka, Hanzmann százados 1919. március 26-án megvédte a megszállástól a kisszállási Janza-major állatállományát. Szerb katonákkal kerültek fegyveres összecsapásba, minek folytán a délszlávok közül 1 fő elesett, 1 fő hadifogoly lett.89 A 133 nap letelte után Jagodics és Tóbiás bujkált a környező kukoricásokban, de elfogták őket, ám hamarosan, valószinűleg Linzer jószágigazgató közbenjárására elengedték mindannyijukat.90 Mélykút, több felső-bácskai településhez91 hasonlóan, szerb megszállás alatt állt a Tanács- köztársaság és az utána következő ellenforradalom első hónapjaiban. 1918. november 12-én érkeztek be az idegen csapatok, és 1921. augusztus 20-ra elhagyták a községet. Ittlétükhöz többek között rekvirálások, könyvtárak, bútorok, használati tárgyak elhurcolása, valamint a tinójárási erdő kiirtása fűződött.92 Összegzésképpen el lehet mondani, hogy ezen a vidéken is az őszirózsás forradalomtól a Tanácsköztársaságon, vörösterroron át, a szerb, a román megszállásokon keresztül a fehérterrorig igen vészterhes évek vezettek a békésebb időszakig. Az első világháború terhei után az elszabaduló indulatok, ideológiáktól sújtott ország legkisebb zuga sem maradt érintetlenül környékünkön. Kiskunhalas 112.000 kataszter holdas határán belül és azzal szomszédosán igen vegyes képet mutató környezetben volt. Az itt állomásozó viszonylag nagyszámú magyar haderő általában megvédte a lázadásoktól, illetve a megszállók garázdálkodásaitól a lakosságot, viszont az éppen valamilyen módon hatalomra kerülő politikai rendszerektől már nem.93 1918-1920 halált és gyászt hozott erre a vidékre is. Kiskunmajsa, Szánk, Kiskundorozsma, Tázlár, Soltvadkert, Kecel, Császártöltés, Jánoshalma, Kisszállás, Mélykút, Öttömös mind másként, de a mai napig történeti véres örökségként hordozza magában ezeknek a napoknak, hónapokban, éveknek a terhét. A reménytelen Kalocsa vidéki ellenforradalom, a szerb, román, francia hadseregek közelsége és tevékenységük, Szamuelyék leszámolásai, Prónay-féle különítmény bosszúja hosszú időre bevésődött az emberek fejébe. Vad nacionalizmus, nyílt vagy bújtatott antiszemitizmus és a Horthy Miklós kormányzó fémjelezte ellenforradalmi rendszer
