Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Történelem - Végső István: Vörösterror és fehérterror Kiskunhalas térségében, 1919/1920
Vörösterror és fehérterror Kiskunhalas térségében, 1919/1920 261 soltvadkerti csata azért volt más, mint a többi, mert csak itt állt át idő előtt a lakosság egy része a vörösök mellé, és harcolt az ellenforradalom ellen.73 1919 augusztusában a román megszállók vöröskatonákat és kommunistagyanús személyeket fogtak össze és szállítottak el a kecskeméti intemálótáborokba. 1920 májusában a soltvadkertiek közül Csáki Mihályt 2 évi, Ferber Ferencet 4 évi, Frey Henriket 6 évi, Frey Istvánt 1,5 évi, György Ferencet 3 évi, Hajdú Pétert 5 évi, Komlósi Imrét 1 évi, Nyúl Andrást 1 évi, Schautek Andrást 2 évi börtönre és 10-10 év politikai jogok elvesztésére ítélték.74 A főként svábok lakta Császártöltésen a kommunista hatalomátvétel nem volt társadalmilag támogatott. A direktórium elnöke Márin Ferenc lett, akinek a vezetése alatt a településen foganatosították a Forradalmi Kormányzótanács intézkedéseit. A község a lehető leggyorsabban csatlakozott a június végi Kalocsa vidéki ellenforradalom mellé. Márin Ferencet az ellenforradalmárok el akarták hurcolni, de ő még időben Budapestre szökött. Császártöltés ellen az első vörös támadás Kiskunhalas irányából nem járt sikerrel, de egy sárközi ellenforradalmár elesett. Pár nap múlva a megerősített egységek Kiskunhalas felől ismételten támadtak és szinte zökkenőmentesen Császártöltésen át tovább Hajósra mentek a lázadást leverni. Márin Ferenc visszatért és tovább folytatódott a kommün a településen.73 Román megszállás után kezdődött a fehérterror, amely véres áldozatokat végül nem szedett. 1919. szeptember 1-én egy „fehér” főhadnagy a kihallgatásokat tartott a vörös uralom tisztviselői ügyei kapcsán. Ennek eredményeképpen Wiedner Ferencné munkástanács tag és Komóczi András 25-25 botütést kapott.76 Márin mellett 3 másik direktóriumi tagot és vörös őrt vontak felelősségre a Kalocsai Törvényszéke előtt. Márin Ferenc: 3 év fegyházat, Berger István vörösőr 5 év fegyházat, Kőműves Vince 1 év börtönt, Komóczi András 2 év fegyházat kapott büntetésként.77 A Bácsalmási járás szomszédos települései közül Kisszállás tudta a leginkább átvészelni a véres eseményeket. Jánoshalma már nagysága miatt sem tudott kimaradni az eseményekből, míg Mélykút szerb megszállás alá került. Jánoshalmán 1918. október 31., az ősszirózsás forradalom kezdete, igazi káoszt hozott a településre. Aznap részeg katonák lövöldözése, másnap a csőcselék boltfosztogatásai jelezték az új időszak kezdetét.78 Az utóbbiba beavatkozó csendőrség fegyveres fellépését követen 8 ember (6 férfi és 2 kislány) halt meg. A következő napokban sem csitultak az események, és még egy ember gyilkolt meg bosszúból egy kanász. November 3-4. között Szabadkáról és Kiskunhalasról érkező különítmény vetett véget, november 6. és 9. között 7 főt akasztott vagy lőtt agyon, a rendteremtés érdekében.79 Novemberben helyi nemzetőrséget alakítottak a további zűrzavar elhárítására. 1918. december 5-én a szerbek megszállták a települést Másity Vladimir főhadnagy vezetésével, de 1919. febmár 22-én elhagyták azt.80 Március 21. után 3 majd 5 tagú direktórium élén ifjú Balázs Antal cséplőgép-tulajdonos elnök állt, a tagságot: Szabó Mikor Ferenc, Taskovits Tamás Gergely, Wachtler József, Dávid András és Baracskai József adták.81 A kommünt leginkább a legszegényebb parasztság és a munkásság egy része támogatta, míg az iparosok, kereskedők, parasztok passzivitásba vonultak a közélettől.82 Államosítások, helyenként túlkapások, vallásüldözés és rendeleti kormányzás borzolta a felső-bácskai nagyközség életét.8 ’ Besúgóhálózatot épített ki a direktórium, és mindennaposak voltak az agitációk. 1919 augusztusától nem feltétlenül a „kommunista” bűnösök kerültek törvényszék elé vagy akasztó fára.84 A nyáron megalakuló forradalmi törvényszék több eljárást indított és ítéleteket is hozott árdrágítás, árueltitkolás és a szocialista rendszer elleni megnyilatkozások tárgyaiban.85 1919. augusztus 9-én, déli órákban érkeztek be a „fehérek” a községbe. A községházán kezdték meg a tisztogatást. Meinholt Viktor 29 éves monitorkapitányt, a rémi vörösőrség parancsnokát, Bíró Béla 24 éves szabósegédet, Martinék István 55 éves kisbírót, Tenner Imre Pál 38 éves könyvelőt akasztották fel. A kötéllel a nyakán várakozott Szabó Mikor Ferenc és Wachtler József direktóriumi tagokat több jánoshalmi, így Klanszky Ferenc plébános kérésére nem végezték ki.86 Augusztus közepén ló és fogat lefoglalások voltak a Nemzeti had
