Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Történelem - Kolozsváry-Kiss István: Adatok a kiskunhalasi Sóstó-fürdő történetéhez
Adatok a kiskunhalasi Sóstó-fürdő történetéhez 191 1891 (Kun-Halas, 1891. május 10.1. évf. 19. szám 1-2.) A Sóstóról A köztisztaságnak és közegészségnek nálunk úgyszólván egyetlen nyilvános intézmény, a Sóstó ülte a múlt vasárnap a szokásos megnyitó ünnepét, síppá, dobbal, nádi hegedűvel. Hogy valóban megérdemelte-e a muzsika szót: azt, legalább a múltra nézve, nem épen mondhatni. A fürdő nem, a vendéglő meg épen nem: hacsak hát maga a nagy természet nem, melynek teste-lelket üdítő pompájából osztályrészéül jutott ez a kincs egy olyan népnek, amely nem tud vele mit csinálni. Egy pár kád melegített tóvíz, kevés árnyékkal kínálkozó park, melynek sudár fái közül a mit ki nem vágtak eddig, az nem nőhet, megfullad levegő híján a czélszerűtlenül összezsúfolt ültetés miatt: - ez a „fürdő. ” Néhány alacsony, sötét, nedves, egészségtelen vendégszoba, egy meglehetősen csinos tánczterem, meg valami keskeny szűk kis verenda-fél: ez mellette a „vendéglő”, ahol lidérczekkel álmodik, borsosat eszik, és mérget iszik rá a szerencsétlen vendég, aki elszánja magát, a szezonban állandó ott-lakásra, vagy egyszer egy évben az oda kirándulásra; már t. i. Ha azon a pénzen a mibe a Sóstói fürdőzés kerülne, nem inkább a budai Császárfürdőt használja az illető. Kemény szavak lehetnek ezek, de jó akaratból és használni óhajtásból származnak. Ne essék hát zokon senkinek. Elvégre egyszer valakinek ki kell mondania az igazságot nyilvánosan is. Sok a panasz és nagy a zúgolódás nyaranta a közönségben kivált amiatt, hogy a Sóstón akármi czélból is akármeddig való időzés, rossz kiszolgálás mellett is egyáltalában méreg drága. Ezen a bajon persze csak egy úton lehet segíteni: t. i. ha olcsóbb lesz a fürdő, olcsóbb az oda való közlekedés, sa vendéglős számlája. A tarifát kell tehát megváltoztatni minden irányban. 30 kr. untig elég volna nálunk egy fürdőért ruhával, 20 pedig anélkül. Ne féljen se a tulajdonos, se a bérlő, hogy ez az árleszállítás ki ne fizetné magát, ha ti. i. még legalább 4 fürdőszobával megtoldatik a most meglevő helyiség. Olcsóbb árak mellett nagyobb lesz a fürdőközönség forgalma: több krajczár — több forintot ad. (Okuljunk a posta és vasút példáján.) Veszteség semmi esetre sem kerül belőle, csak nyereség a közegészség ügyének. Azt az életrevaló vállalkozást pedig, melyet a vendéglős olcsó omnibuszok járatásával tavaly megkezdett, még gyarapítani kell. E mellett, hogy a fürdőhely még inkább több oldalról is olcsóbb módon és vidékiek által is könnyen megközelíthető legyen, legalább az éjjeli és vegyes vonatok számára megálló helyül kellene kieszközölni a Csontó-féle tanya melletti őrházat, honnan ladikon vagy egy kis kerülővel gyalogszerrel könnyű és kellemes úton lehetne átjutni a fürdőig. - Egy pár tavi sétára való csónakot amúgy is szükséges volna még beszerezni. Semmi esetre sem odázható pedig el most már egy hideg fürdésre szolgáló uszoda-féle alkotmány építése a tó vizére, ha Sóstónk a „fürdő” elnevezésre tovább is igényt akar tartani. Ilyenre okvetlenül szükség van, külön a nők, külön a férfiak számára, akármilyen gyarló primitív módon és alakban lesz is az összetákolva. A kád-fürdő jövedelmét ez nem fogná apasztani, mert közönsége nagyobbára azokból az emberekből kerülne ki, a kik amúgy is a szabad-fürdőt használják az Isten szabad ege alatt. Azt hiszem: tódulna ide a publikum és sűrű tíz krajczárjából ismét csak gyűlne annyiforint a fürdő kasszába, amennyibe az egész dolog évente kerülne. És utóvégre a mostani tulajdonos nem uzsorás kamatokat akar kipréselni ebből a közös kincsből, hanem csak legföljebb tisztességes nyereséget. Ennyi pedig mindenkor kikerül belőle. Ajánlatos volna még, hogy az egyház a fürdő körül fekvő területet apróbb parcellákra osztva, nyaraló helyekül áruba bocsátaná. Általában kívánatos, hogy a fürdő körül, a közeleső szöllőkben és tanyai birtokokon mentői több villa emelkedjék. Hiába csak nálunk is akad tán
