Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Történelem - Légrády Andor: 1848–1849 Soltvadkerten
1848-1849 Soltvadkerten 181 Vadkert-Kiskunhalas-Szabadka útvonalon Törökkanizsa irányába.26 Haynau célja ezzel a hadmozdulattal az volt, hogy a magyar csapatokat Szeged körül bekerítse. Elképzelhető, hogy Ramberg altábornagy seregrészéhez tartozhatott az a cseh ulánus csapat, amely majd fél évet Vadkerten állomásozott. A vadkerti római katolikus plébánia anyakönyvi adatai bizonyítják ezt a tényt:27 1849. július 27. Smirtana Pál 29 éves, inas katonatisztnél, hirtelen meghalt. 1849. augusztus 14. Fischer Tamás 30 éves, közkatona Csehországból, meghalt. 1849. december 29. Saciloto János 25 éves, közkatona Csehországból, meghalt. Nem szabad elfelejteni, hogy akkoriban több esetben hallás után írták le a neveket, így nem biztos, hogy a nevek megfelelnek a valóságnak. Annak ellenére, hogy itt állomásoztak a csehek, a fél év alatt nem sikerült hadbíróság elé állítani egyetlen volt nemzetőrt sem. Egy büntetés volt: Májer Ferenc vagy Frigyes nevű vadkerti lakos, aki körülbelül 1820-ban született. Nagy Pál István ír róla könyvében, amit elbeszélés alapján halott Bakos Gyula soltvadkerti ügyvédtől. A szájhagyomány szerint a szabadságharc leverése után Májért besorozták büntetésből a császári seregbe és Prágában szolgált 18 évig. Tűzmesterként szerelt le, majd 1866-ban tért haza. Nem sokkal később, 1869-ben meghalt. Állítása szerint olyan jó lovas volt, hogy Rudolf trónörököst is ő tanította lovagolni. Felesége cseh származású volt, Moócz vagy Motz Anna. Szintén Vadkerten halt meg.28 Ezzel szemben, az evangélikus levéltárban végzett kutatásom során nem találtam bizonyítékot arra, hogy 1820 körül született volna Májer Frigyes vagy Ferenc. Arra vonatkozólag viszont találtam adatot, hogy egy Májer Frigyes vagy Ferenc 1841-1890 között élt Vadkerten és szívszélhűdésben halt meg. Az ő felesége volt Moócz vagy Motz Anna.29 Eszerint Májer csak 7-8 éves lehetet a tárgyalt időszakban. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy a szabadságharcban sok gyerek is harcolt, mint kisdobos vagy futár. Itt már csak találgatni lehet, hogy egy kisgyereket a császáriak besoroztak-e erőszakosan katonának, de erre vonatkozólag még nem találtam bizonyítékot. Még két embert említek meg név szerint, akik szintén 48-as honvédek voltak: Fiaskó Márton és Kelemen János cipész. A mellékelt névlistában ők sem szerepelnek. Egy helyi lakos, Csáki Mihály írt róluk helytörténeti jegyzeteiben. Állítása szerint személyesen ismerte őket.30 Nagy-Pál István még megemlíti könyvében, hogy egy kisebb orosz csapat is átvonult a Büdös-tó felől Vadkerten. A lakosok az orosz parancsnok kérésére vízzel telt kádakat raktak az út mentére a katonák részére.31 1849-ben a falu melletti füzfásban (Gyilkos erdő) Tázlár felé, gyilkosság történt. Ásóval és taglóval agyonverték az itt bujkáló Gracza és Záhony huszártiszteket. A felvidéki felkelés lelkes szervezői voltak. A gyilkosságot hárman követték el. Lefánti Mihály, egy Zsikla nevezetű béreslegény és egy ismeretlen. Valószínűleg pénzt akartak a tisztektől lopni. A gyilkosságnak szemtanúja is volt, aki feljelentette az elkövetőket. A tettesek elnyerték 1 Gyilkos tag o 1849- o . Magántulajdon, Soltvadkert
