Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)

Történelem - Gyarmati Andrea: Halasi katonák a szabadságharcban

158

Gyarmati Andrea

Török Elek, 1895 körül. Török Elek sírja a régi

TJM 21235 református temetőben.

Szabó Krisztina felvétele, 2008

1890-ben a Kiskun-kerületi Honvédegylet halasi tagjaként szerepel. (Irodalom: Mikár Zsig- mond 1891. 191., Kállay-Tóth Eglantine Krisztina-Lukács Béla 1998. 175., Kupa Klaudia 2005. 17-18., Bona Gábor 2009. II. kötet 468., Kiskunhalasi Református Egyházközség kereszteltek anyakönyve 1826. év, Kiskunhalasi Református Egyházközség halotti anyakönyve 158/1910., Tóth János (1826-1910) unokájának, KállayTóth Eglantine Krisztina közlése)

Tóth János A Bács megyében működő kiskunhalasi népfelkelők 3. századának nemzetőre. 1848. júliusában vonult Verbászra, ahol részt vett Szenttamás sikertelen ostromában. (Irodalom: Nagy Szeder István 1993. 274.)

Tóth József November 21-én Halasról elindult, s Bébán át Ernesztházára érkező két halasi nemzetőr század egyik parancsnoka. (Irodalom: Ö. Kovács József-Szeitert Gábor 2001. 79.)

Tóth Mihály A Bács megyében működő kiskunhalasi népfelkelők 3. századának nemzetőre. 1848. júliusában vonult Verbászra, ahol részt vett Szenttamás sikertelen ostromában. (Irodalom: Nagy Szeder István 1993. 273.)

Tóth Mihály A Bács megyében működő kiskunhalasi népfelkelők 3. századának nemzetőre. 1848. júliusában vonult Verbászra, ahol részt vett Szenttamás sikertelen ostromában. (Irodalom: Nagy Szeder István 1993. 274.)

Tóth Sándor A Bács megyében működő kiskunhalasi népfelkelők 3. századának nemzetőre. 1848. júliusában vonult Verbászra, ahol részt vett Szenttamás sikertelen ostromában. (Irodalom: Nagy Szeder István 1993. 273.)

Tóth Sándor 1848-ban önkéntes nemzetőrként a bánsági hadszíntérre vonult, de onnan harc nélkül hazatér társaival, mert Damjanich János hazaküldte őket. (Irodalom: Nagy Czirok László 2002. 33-37.)

Török Elek (Kkh., 1824. november 25. - Kkh., 1910. március 29.) A szabadságharc alatt századosként harcolt, valószínűleg a 2. Bács megyei védzászlóaljban. 1867 februárjától Kiskunhalas város főbírája, majd királyi járásbíró volt. 1890-ben a Kiskun-kerületi Honvédegylet halasi tagjaként szerepel. (Irodalom: Mikár Zsigmond 1891. 189., Cseri Gábor 2002. 38., Bona Gábor 2009. III. kötet 476., Kiskunhalasi Református Egyházközség kereszteltek anyakönyve 1824. év, Kiskunhalasi Református Egyházközség halotti anyakönyve 69/1910.)