Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)

Történelem - Gyarmati Andrea: Halasi katonák a szabadságharcban

Halasi katonák a szabadságharcban

155

Szekér Sándor, 1896. Szakái Aurél 2009. 372. kép. TJMF23528

Szekér Sándor sírja a régi református temetőben. Szerző felvétele, 2009

Szekér József (Kkh., 1821. március 17. — Kkh., 1874. április 23.) Az 1848/49-es szabadságharcban százados — valószínűleg a 2. Bács megyei védzászlóaljnál a délvidéki hadszíntéren, a bácskai (IV.) hadtestnél. A kiskun lovasok parancsnokaként részt vett a Bácska felszabadításában, március 20-án Szabadkán, április 16-án Újvidéken állomásozott, áprilisban pedig Óbecsére került. 1867. május 18-tól 1872-ig Halas város főbírája, majd a református egyház gondnoka volt. (Irodalom: Cseri Gábor 2002. 38., Szakái Aurél - Gyarmati Andrea lexikon 2002. 235., Kupa Klaudia 2005. 22., Bona Gábor 2009. II. kötet 401., Kiskunhalasi Református Egyházközség kereszteltek anyakönyve 1821. év, Kiskunhalasi Református Egyházközség halotti anyakönyve 94/1874.)

Szekér Sándor (1827 körül - Kkh., 1902. szeptember 9.) 1848-as honvéd alhadnagy, később mérnök, majd postamester. 1890-ben a Kiskun-kerületi Honvédegylet halasi tagjaként szerepel. (Irodalom: Mikár Zsigmond 1891. 190., Kiskunhalasi Református Egyházközség halotti anyakönyve 179/1902.)

Szerelemhegyi Márton (?, 1825 körül — ?) Alhadnagy. 1890-ben a Kiskun-kerületi Honvédegylet halasi tagjaként szerepel. (Irodalom: Mikár Zsigmond 1891.190., Bona Gábor 1998.

III. 267.)

Szöllősi Sándor A Bács megyében működő kiskunhalasi népfelkelők 3. századának nemzetőre. 1848. júliusában vonult Verbászra, ahol részt vett Szenttamás sikertelen ostromában. (Irodalom: Nagy Szeder István 1993. 272.)

Szuper Imre (KKh., 1831. augusztus 3 l.-KKh., 1901. április 1.) 1848 őszén beállt a Jászkunságban szerveződő 14. (Lehel-) huszárezredhez. Tizedes, majd 1849. január 15-től hadnagy az ezred 8. századánál a bánsági (V.) hadtestben. Borosjenőnél tette le a fegyvert. Később Halas város rendőrbiztosa. 1890-ben a Kiskun-kerületi Honvédegylet halasi tagjaként szerepel. (Irodalom: Mikár Zsigmond 1891. 190., Halas és Vidéke 1901. április 6. 3., Bona Gábor 1998. III. kötet 304-305., Kiskunhalasi Református Egyházközség Kereszteltek anyakönyve 1831. év, Kiskunhalasi Református Egyházközség halotti anyakönyve 68/1901.)

Szuper Károly (Kkh., 1821. május 28. — Bp., 1892.) Színi pályáját 1838-ban Halason kezdte, majd élte a korabeli színészek vándoréletét. A forradalom híveként megírta Tömeges népfelkelés című agitációs színdarabját. Az 1849-es évet mint honvéd harcolta végig. A sza