Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)

Történelem - Gyarmati Andrea: Halasi katonák a szabadságharcban

Halasi katonák a szabadságharcban

147

Modok János, 1900 körül. TJMF642

Molnár István, 1882 körül. SzakálAurél 2009. 362. kép. TJMF597

Molnár István sírja a régi református temetőben. Szerző felvétele, 2009

Modok Imre A Bács megyében működő kiskunhalasi népfelkelők 3. századának nemzetőre. 1848. júliusában vonult Verbászra, ahol részt vett Szenttamás sikertelen ostromában. (Irodalom: Nagy Szeder István 1993. 273.)

Modok János (1831? — 1923? vagy Kkh., 1816. január 26. - Kkh., 1894. július 15.) Honvéd. Születésének és halálának időpontjával kapcsolatosan ellentétes információk találhatók. A múzeumban lévő adat szerint 1831 és 1923 között élt, de ennek nincs nyoma egyik egyházi anyakönyvben sem. Viszont a református egyház anyakönyvei szerint volt egy Modok János, ki 1816 és 1894 között élt. (Irodalom: TJM F642., Kiskunhalasi Református Egyházközség kereszteltek anyakönyve 1916. év, Kiskunhalasi Református Egyházközség halotti anyakönyve 167/1894.)

Modok Péter A Bács megyében működő kiskunhalasi népfelkelők 3. századának nemzetőre. 1848. júliusában vonult Verbászra, ahol részt vett Szenttamás sikertelen ostromában. (Irodalom: Nagy Szeder István 1993. 274.)

Molnár Imre (KKh., 1826. november 14. - ?) Alhadnagyként harcolt a 14. (Lehel-) huszárezredben. 1890-ben a Kiskun-kerületi Honvédegylet halasi tagjaként szerepel. (Irodalom: Mikár Zsigmond 1891. 189., Bona Gábor II. kötet 508., Kiskunhalasi Református Egyházközség kereszteltek anyakönyve 1826. év)

Molnár Imre A Bács megyében működő kiskunhalasi népfelkelők 3. századának nemzetőre. 1848. júliusában vonult Verbászra, ahol részt vett Szenttamás sikertelen ostromában. (Irodalom: Nagy Szeder István 1993. 273.)

agyagosi Molnár István (Losonc, 1827. november 11. — Kkh., 1887. március 18.) Iskoláit szülővárosában kezdte, majd Pesten tanult az orvosi karon. 1848-49-ben honvéd orvos volt főhadnagyi rangban. A fegyverletétel után folytatta tanulmányait a pesti egyetemen, és 1852-ben orvosi oklevelet szerzett. 1852 végén Halasra jött, hol előbb a sebészi, majd a főorvosi állásra választották meg. Ezt a tisztet 38 évig látta el a városban. (Irodalom: Szakái Aurél - Gyarmati Andrea lexikon 2002. 205., Kiskunhalasi Református Egyházközség halotti anyakönyve 58/1887.)