Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Történelem - Gyarmati Andrea: Halasi katonák a szabadságharcban
Halasi katonák a szabadságharcban 141 Gyárfás István (Dömös, 1822. - Bp., 1883. július 15.) Református lelkész édesapját Halasra helyezék, így került a városba. Itt végezte el a középiskolát, majd ügyvédi vizsgát tett Pesten. 1847-ig Pesten élt, majd Halasra költözött, aljegyzőként dolgozott. A szabadságharc alatt ő viselte azt a tisztséget, amely a csapatok szervezésével, a Halason elhelyezett granicsár foglyok ellátásával, a vizsgálatok levezetésével, a kormánybiztosokkal foglalkozott, de részt vett a rögtönítélő törvényszék munkájában is. Ezen kívül a rácok ellen szabadcsapatot szervezett. A világosi fegyverletétel után a bodoglári pusztában bujdokolt. 1850 elején felmentették, majd különféle jogi tisztségeket látott el. 1862-től kerületi táblabíró lett. 1871-ben Szabadkára került mint királyi ügyész, 1873-ban pedig Budapestre, ahol királyi táblai rendes bíróvá nevezték ki. Ezen kívül jelentős történetíró (A Jászkunok története I-IV. kötet, 1870-1886) és a MTA levelező tagja volt. Budapesten halt meg, de Halason temették el. (Irodalom: KHÉ 1914. ápr. 15. 3., Fekete Dezső 1983. 4., Szakái Aurél - Gyarmati Andrea lexikon 2002. 180-181., Kiskunhalasi Református Egyházközség halotti anyakönyve 130/1883.) Gyenizse Ferenc A Bács megyében működő kiskunhalasi népfelkelők 3. századának nemzetőre. 1848. júliusában vonult Verbászra, ahol részt vett Szenttamás sikertelen ostromában. (Irodalom: Nagy Szeder István 1993. 273.) Gyenizse János A Bács megyében működő kiskunhalasi népfelkelők 3. századának nemzetőre. 1848. júliusában vonult Verbászra, ahol részt vett Szenttamás sikertelen ostromában. (Irodalom: Nagy Szeder István 1993. 274.) Gyöngyösi P. János A Bács megyében működő kiskunhalasi népfelkelők 3. századának nemzetőre. 1848. júliusában vonult Verbászra, ahol részt vett Szenttamás sikertelen ostromában. (Irodalom: Nagy Szeder István 1993. 273.) Győré János Közhonvéd, önkéntes nemzetőr. 1848 szeptemberében Halasról Dorozsmára vonult be, innen Szolnokra, majd a Csepel-szigetre került. Itt a jászkun-szegedi zászlóalj részeként Pestet fedezte egy esetleges horvát támadással szemben. Október 9-én Görgey Adonyba rendelte századát, majd 11 -én Baján át a délvidéki hadszíntérre utasította az alakulatot. 1849 januárjában a Délvidék kiürítése miatt Szegedre rendelték. 1890-ben a Kiskun-kerületi Honvédegylet halasi tagjaként szerepel. (Irodalom: Mikár Zsigmond 1891. 190., Ö. Kovács József-Szeitert Gábor 2001. 70-72.) Győré József A Bács megyében működő kiskunhalasi népfelkelők 3. századának nemzetőre. 1848. júliusában vonult Verbászra, ahol részt vett Szenttamás sikertelen ostromában. (Irodalom: Nagy Szeder István 1993. 272.) Halász János A Bács megyében működő kiskunhalasi népfelkelők 3. századának nemzetőre. 1848. júliusában vonult Verbászra, ahol részt vett Szenttamás sikertelen ostromában. (Irodalom: Nagy Szeder István 1993. 274.) Halász Pál A Bács megyében működő kiskunhalasi népfelkelők 3. századának nemzetőre. 1848. júliusában vonult Verbászra, ahol részt vett Szenttamás sikertelen ostromában. (Irodalom: Nagy Szeder István 1993. 274.) Harányi István Tizedes. (Irodalom: Halas és Vidéke 1902. október 15. 3.) Gyárfás István sírja a régi református temetőben. Szerző felvétele, 2009
