Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)

Történelem - Gyarmati Andrea: Halasi katonák a szabadságharcban

134 Gyarmati Andrea Barka Antal A Bács megyében működő kiskunhalasi nép­felkelők 3. századának nemzetőre. 1848. júliusában vonult Verbászra, ahol részt vett Szenttamás sikertelen ostromában. (Irodalom: Nagy Szeder István 1993. 273.) Becze Mihály Közhonvéd. 1890-ben a Kiskun-kerületi Honvédegylet halasi tagjaként szerepel. (Irodalom: Mikár Zsigmond 1891. 190.) Beller János A Bács megyében működő kiskunhalasi nép­felkelők 3. századának nemzetőre. 1848. júliusában vonult Verbászra, ahol részt vett Szenttamás sikertelen ostromában. (Irodalom: Nagy Szeder István 1993. 273.) Benedek Ignác Valószínűleg azonos Riegler Ignáccal. 1849 februárjától hadnagy, márciustól főhadnagy a Bács me­gyei védsereg 2. zászlóaljánál. Részt vett Perczel tábornok dél­vidéki hadjáratában. Később áthelyezték a Bács megyei védse­reg 3. zászlóaljához, júniustól százados. 1890-ben a Kiskun-ke­rületi Honvédegylet halasi tagjaként szerepel. (Irodalom: Mikár Zsigmond 1891. 189., Bona Gábor 2009.1. kötet 160., II. kötet 272.) Benkelmre(?, 1825 körül - Kiskundorozsma, 1895.) 1848 májusában Szegeden beállt a 3. honvédzászlóaljhoz. Alakulatával a Délvidéken, 1849 tavaszán a főhadszíntéren szolgált. Ti­zedes, majd 1849 júniusától hadnagy. A július 2-i komáromi ütközetben fogságba esett. 1850-től városi hivatalnokként dolgozott Halason. 1890-ben a Kiskun-kerületi Honvédegylet halasi tagjaként szerepel. (Irodalom: Mikár Zsigmond 1891. 189., Bona Gábor 1998. I. kötet 136.) Bereczki László A Bács megyében működő kiskunhalasi népfelkelők 3. századának nem­zetőre. 1848. júliusában vonult Verbászra, ahol részt vett Szenttamás sikertelen ostromában. (Irodalom: Nagy Szeder István 1993. 273.) Berta Gergely A Bács megyében működő kiskunhalasi népfelkelők 3. századának nemzet­őre. 1848. júliusában vonult Verbászra, ahol részt vett Szenttamás sikertelen ostromában. (Iro­dalom: Nagy Szeder István 1993. 274.) barátosi Bibó György (Kkh., 1830. augusztus 6. — Kkh., 1913. augusztus 9.) Tanulmányait a halasi elemi iskolában kezdte, majd a gimnáziumot Pesten a piaristáknál végezte. A szabad­ságharcban először tizedes, majd 1848 őszén a Lehel-huszárezredben hadnagyként szolgált az aradi ostrom seregben. 1849 áprilisától főhadnagy ezrede 7. századánál az V. hadtestben, a te­mesvári ostrom seregben. A borosjenői fegyverletételig harcolt. A szabadságharc bukása után a megtorlást elkerülte, jogi tanulmányait befejezte és ügyvédi oklevelet szerzett. 1862 és 1867 között a város első aljegyzője, majd rövid ideig rendőrkapitánya volt. 1890-ben a Kiskun-kerü­leti Honvédegylet halasi tagjaként szerepel. (Irodalom: Mikár Zsigmond 1891. 189., Halas és Vidéke 1902. október 15. 3., Bona Gábor 1998. 157-158., Szakái Aurél - Gyarmati Andrea le­xikon 2002. 160., Kupa Klaudia 2005. 10., Kiskunhalasi Református Egyházközség keresztel­tek anyakönyve 1830. év, Kiskunhalasi Református Egyházközség halotti anyakönyve 153/1913.) Bikády János (Kkh., 1823. január 15. - ?) A szabadságharc alatt alhadnagyként szolgált. Azt követően Halas város tanácsnoka volt. 1890-ben a Kiskun-kerületi Honvédegylet halasi tagjaként szerepel. (Irodalom: Mikár Zsigmond 1891. 189., Bona Gábor 1998. I. kötet 162., Kiskunhalasi Református Egyházközség kereszteltek anyakönyve 1823. év) Bibó György, 1895 körül. TJM 21235

Next

/
Thumbnails
Contents