Váginé Ván Judit: Ván család - Thorma János Múzeum könyvei 29. (Kiskunhalas, 2009)
Ván István leszármazottai
később csak sötétedéskor merték a gyerekeket kivinni a levegőre. Az üldözések alatt is az ott levő gyerekeket állandóan orvos ellenőrizte, és segített az élélmiszer beszerzésnél is. A gyerekek mindvégig fegyelmezetten viselkedtek, bizonyára megérezték, hogy bajban vannak. A háború befejeztével sorba jöttek a gyerekekért a szülők, jó volt örülni velük. Voltak sajnos olyan gyerekek akikért már nem jöhettek, őket levitték egy időre Kiskunhalasra a Ván családhoz, ahol több időt töltöttek. Volt olyan gyerek is aki két éven keresztül is ott volt.” Dr. Füzéki Bálint kezdeményezésére Ván Zsuzsanna megkapta a Yad Vashem kitüntetést 1991-ben, és 1995-ben a Bátorság-érdemjelet Izraeltől. A rendház falára emléktáblát helyeztek el 2007. okt. 15-én. Az Új élet 2007. nov. 1. szám 6. oldalán a következőket írták: „Emléktábla - avatás. Emléktáblát avattak az egykori Szűz Mária Társaság Vörösmarty utca 34. szám alatti intézetének falán, ahol 35 zsidó gyermeket és 18 felnőttet bújtattak. Nem kis bátorságra volt ehhez szükség, hiszen az épület az egykori „Hűség Háza” tőszomszédságában volt, és a bújtatok életüket kockáztatták ezzel. Ván Zsuzsannának, az akkori vezetőnek e nemes cselekedetéért 1991-ben a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet az Igaz Ember címet adományozta, oklevelében és emlékéremben részesítették, amit Slomo Marom nagykövet nyújtott át. Az eseményen sokan vettek részt, az intézet egykori lakói, néhány bújtatott, a NÜB, a Műszóé tagjai, az egyházak képviselői, többek között Iványi Gábor, Donáth László, valamint Jáhel Vilan, az izraeli nagykövet helyettese. Füzéki Bálint egykori bújtatott bevezetőjében ismertette, milyen hősiesen védték az intézet lakói. Először Jáhel Vilan beszélt, majd Szécsi József, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára, Lazarovits Ernő a Mazsihisz nevében üdvözölte a jelenlévőket. Egy ma Floridában élő hajdani üldözött is felidézte a történteket. Végül Mariska néni szólalt fel, aki annak idején a bujkálok élelmezéséről gondoskodott. Az avatáson részt vett Bencze János is aki szintén az intézet segítségével menekült meg. Az elhangzott beszédek után Füzéki Bálint leleplezte a táblát, amely örök emléket állít az életmentőknek.” Füzéki Bálint írja: „Vörösmarty utcai menedék. Bizonyára sokan tudják, hogy a háború előtt és alatt a Vörösmarty utca 34/A-ban működött a Szűz Mária Társasága, s az általa alapított Collegium Josephinum. A kollégiumot szegény sorsú fiúk taníttatására hozta létre a társaság, Ván Zsuzsanna alapító főnöknő vezetése alatt. A vészkorszakban Ván Zsuzsanna rádöbbent, hogy »kizökkent az idő«, s őrá és a társaságra nagyobb, a korábbinál súlyosabb feladatok várnak. Belső kényszert érzett arra, hogy részt vegyen a halálra szánt zsidó gyerekek életének mentésében, mit sem törődve azzal, hogy a halál közvetlen fenyegetettségében dolgoznak. Ez a fenyegetés mindenkire vonatkozott, aki üldözötteket rejtegetett, de A Szűz Mária Társasága női szerzetesrend által E HÁZBAN MŰKÖDTETETT COLLEGIUM jOSEPHINUM A NYILAS TERROR IDEJÉN AZ ÜLDÖZÖTT ZSIDÓ GYERMEKEK ÉS SZÜLEIK MENEDÉKE VOLT. A REN DIAGOK HŐSIES HELYTÁLLÁSÁNAK EMLÉKÉT MEGÖRÖKÍTVE TISZTELEGNEK 2007. OKTÓBER 15. A MEGMENTETTEK 169
