Gszelmann Ádám: Bogárzói iskola - Thorma János Múzeum könyvei 28. (Kiskunhalas, 2008)
dr. Gszelmann Ádám. A bogárzói iskola (1913-1976)
Igazgatás, igazgatók A bogárzói iskola 1945-ig a tanyai iskolák IV. körzetébe tartozott. Ez az igazgatóság a város külterületének nyugati felében létesült, és az ott működő iskolákat fogta össze. Ide tartoztak: Fehértó, Rekettye, Füzes, Pirtó iskoláin kívül a sóstói és a felsőszállási iskola is. A körzetbe, igazgatóságba szervezéssel nemcsak az irányítást, felügyeletet, de a különböző iskolák nevelőinek tantestületté szervezését is meg kívánták oldani. Ebben jelentős szerep jutott az igazgatóknak. A körzet iskoláinak igazgatását a tanítói munka végzése mellett vállalták az ezzel a feladattal megbízott nevelők. A hét egy napjára felmentést kaptak a munkavégzés alól, hogy ellenőrizni, látogatni tudják a rájuk bízott iskolákat. Erre a célra a város lovas fogatot biztosított számukra, hogy az iskolákba el tudjanak jutni. Havonta minden iskolába eljutottak. Tanácsot adtak, órákat látogattak, ellenőrizték a tanítók munkáját, a gyermekek ismereteinek szintjét. A körzetben tanító nevelők évente 5-6 alkalommal találkoztak egymással hivatalos formában is. Tanévnyitó, tanévzáró értekezletek, két-három úgynevezett módszeres tanácskozás, alkalmankénti közös rendezvények (madarak és fák napja, tomaünnepélyek) is segítették a tantestületté formálódást, de az elszigeteltség oldását is. Az állam is ellenőrizte az iskolákat. Ezt a munkát a királyi tanfelügyelőség megbízásából iskolalátogató tanfelügyelők végezték. Minden évben legalább egyszer meglátogattak minden tanyai iskolát, ellenőrizték az iskola külső, belső rendjét, felszereltségét. Órákat látogatva a tanító munkáját is górcső alá vették. Tapasztalataikat, javaslataikat jegyzőkönyvbe foglalt formában juttatták el a felettes iskolai hatóságoknak. 1950 után ezt a feladatkört a város hatáskörébe utalták. A város tanulmányi felügyelői végezték az ellenőrzéseket a fenntartó megbízásából. Ezt a Megyei Tanács Művelődési Osztálya által megbízott szakfelügyelők tapasztalatai egészítették ki. 1913-ban a tanyai iskolák nyugati körzetében - ebbe tartozott a bogárzói iskola is - az igazgatási feladatokkal Tyukodi Jenő központi iskolai tanítót bízták meg. Lényegében ő szervezte testületté az ide tartozó iskolák nevelőit. 1931-ig látta el tisztét, ekkor a központi iskola igazgatója lett. Szabó Antal 1931 és 1945 között volt a IV. körzet igazgatója. Kiváló szakemberként, a tanyai problémák iránti mély beleérzéssel, emellett kiváló népművelési munkával, e munka jó szervezésével végezte igazgatói feladatát. 1945-ben az igazoló bizottság ennek ellenére vezetői munkára alkalmatlannak ítélte és leváltotta. Tanítói, igazgatói munkája mellett iskolalátogatói munkakört is betöltött a háború előtti és alatti időben. Az 1945/46-os tanévre Bognár Margit kapott átmenetileg megbízást a körzet iskola- igazgatói feladatkörére. Ezt követően, 1948-ban a tanyai iskolák külön igazgatását megszüntették. Irányításukat a város általános iskoláinak igazgatóira bízták. Lényegében ezzel a tanyai iskolák a belterületi iskolák tagiskolái lettek. A bogárzói iskola a Központi Általános Iskola tagiskolája lett, melynek igazgatója Halász Géza volt. 1952 őszén újból átszervezték a tanyai iskolák igazgatását. Ennek előzménye az volt, hogy 1952. január 1-jén önálló községekké váltak Balotaszállás, Zsana, Kunfehértó. Pirtó már 1947-ben önállóvá vált. Ezt követően a körzet megmaradt iskoláinak igazgatását Vass Lajos rekettyéi tanítóra bízták. Ő igazi gazdája, jó irányitója lett a rábízott iskoláknak, jó pedagógiai vezetője a nevelőknek. Kiváló emberi és pedagógusi jellemvonásaival vívta ki tekintélyét, s lett elismert vezetője nemcsak az iskoláknak, de egész pusztarészeknek is. Munkássága révén tantermek, utak épültek az iskolákhoz. Minden iskola- épület villanyt kapott. A korszerű oktatás feltételei folyamatosan javultak. Vass Lajos emberi tragédiája, hogy az általa vezetett iskolák nagy részének megszűntetését, bezárását is neki kellett végrehajtani. 31
