Illés Lajos - Romsics Imre - Szakál Aurél - Szőke Sándor: Kiskunhalasi ételek és borok - Thorma János Múzeum könyvei 27. (Kiskunhalas, 2008)
Szőke Sándor: Kiskunhalasi borok
Kékfrankos Legjobban Magyarországon terjedt el, de ismerik és termesztik sok környező országban is. 1960-ban összes területét 2400 ha-ra becsülték. Értékeire a nagyüzemek is felfigyeltek, 1975-ig azonban csak mérsékelten, ezt követően pedig az akkor meghirdetett vörösborprogram keretében nagyobb területen telepítették. A teltfürtű Kékfrankos klóntípusát Luntz Ottokár és társai szelektálták. Tőkéje kifejezetten erős növekedésű, kisszámú felálló vesszővel jellemezhető. Vesszői vastagok, barnás színűek, sötétebb csíkozásnak. Levele nagy, majdnem teljesen ép, csúcsa kiemelkedő, széle fűrészes, mélyen és ritkán bemetszett. Fonáka jól érzékelhetően sertesző- rös, ami levelének alakja mellett egyik legjellemzőbb tulajdonsága. Fürtje közép-nagy, vállas, olykor ágas, közepesen tömött. Bogyói kicsik, gömbölyűek, sötétkékek, kissé hamvasak, vastag héjúak, lédúsak, élénk savtartalmúak, kellemes ízűek. Minden vonatkozásban az egyik legértékesebb fajtánk. Tőkéi kiegyenlített állományú ültetvényt alkotnak, kevés hajtást nevelnek, és könnyen kezelhetők. Termőképessége kielégítő. Minden évben megbízhatóan terem, de esetenként kötődése nem tökéletes. A legrosszabb évjáratokban is elfogadható minőséget terem. Nem rothad, fürtjei sokáig a tőkén tarthatók. Kevés másodfürtöt nevel. Géppel jól szüretelhető. Bora szép színű, finom cserzőanyag-tartalmú, kissé savas, rubinvörös színe, fanyar, sokat sejtető ízében a tannin gazdag világa párosul a kellemes illattal. Bársonyos ízű, gazdag, telt vörösbor. Kadarka A Kadarka Kisázsiából a Balkánon át került hozzánk. A régebbi leírások szerint a 18. század végén a kiűzött törökök helyére települt délszlávokkal került be. Más vélemények szerint nem a törökök kiűzése után, hanem a török hódoltság alatt, a törökökkel betelepülő szerbek révén került hazánkba, s terjedt el az ország több vidékén. A 19. század elején a kékszőlő ültetvények kétharmada Kadarka telepítés volt. A Fűszeres Kadarka kiónjait Németh Márton és társai szelektálták. 1969 óta a minősített szőlőfajták közé tartozik. A Nemes Kadarka klóntípusa Kozma Pál nevéhez fűződik, ami 1958-ban kapott állami minősítést. A legváltozékonyabb fajták egyike. Tőkéje erős fejlődésű, kisszámú, mereven felálló vesszőzetű. Vesszői vastagok, egyenesek, recézettek, barnásszürke színűek, vörösesbarna csíkozásúak. Levele középnagy, vagy nagy, három-öt karéjú. Levélszéle csipkés, fűrészes, ritkán és közepesen bemetszett. Színe haragos sötétzöld, fényes, felülete hólyagos. Fürtje középnagy, hengeres, tömött. Bogyói kicsik, középnagyok, gömbölyűek, jól beérve kékesfeketék, a fürt árnyékos oldalán azonban inkább zöldeskékek, vékony héjúak. Lédúsak, és kellemes ízűek. A kevésbé meleg fekvésekben, a rossz évjáratokban vagy nagyobb terheléskor érése lelassul, kis mustfoka kevés színanyaggal párosul. Kifejezetten fagyérzékeny fajta, de mert nagyobbrészt fejműveléssel termesztették és télire takarták, a fagyok után az alacsonyabb rendű rügyekből is nevelt termőhajtásokat, majd elegendő számú fürtöt hozott. A legjobban rothadó fajták egyike. Talajjal szemben igénytelen, edzett fajta. Bora a hagyományos termesztésben mind homokon, mind kötött talajokon jellegzetes fűszeres, zamatos, kiváló siller, a jó évjáratokban a minőségi kategóriába sorolható. Az utóbbi években szép vörösborok készültek belőle. 201