Komáromi Szilárd - Végső István: Vári Szabó István - Thorma János Múzeum könyvei 25[26]. (Kiskunhalas, 2008)

Végső István: Vári Szabó István, a polgármester (1872-1906)

14. A Kaszinó Egyesület székháza, 1900 körül

Mindenképpen látnunk kell, hogy Vári Szabó István polgármesterségének alapvetően nagy hatása volt Kiskunhalasra gazdasági, kereskedelmi és közművelődési szinten is. Olyan helyzetet tudott teremteni, melyek révén olyan kezdeményezések indultak el, amelyek a mai napig meghatározzák városunk arculatát, gazdaságát és közéletét, és nem utolsó sorban Kiskunhalas modernizálódásának lehetőségeit. A nagyvendéglő melletti terembe karzatot épített a város 1877-ben, hogy színház szolgálja ki a polgárságot.31 Az ő időszakában jöttek létre az első kiskunhalasi újságok, nyomdák. A Halasi Újság, (1882) illetve a Bittennann Andor-féle nyomda (1881) megjelenése egyértelműen a város értelmiségének növekedését, valamint a település polgáriasodását jelezte.’2 Vári Szabó megteremtette azt a környezetet, amelyben Dékáni Árpád 1902-ben elindította világhódító útjára a Halasi Csipkét. A kulturális életet meghatározó egyesületek virágkorukat élték (Halasi Jótékony Nőegylet (1862), Kaszinó Egylet (1863), Polgári Olvasókör (1866), Katolikus Önképző Egyesület (1868), Függetlenségi 48-as Kör (1876), Halasi Dalárda (1886), Korcsolya Egylet (1888), Első Vadásztársaság (1891), Iparos Műkedvelők Társasága (1891), Guriga Társaság (1892), Halasi Kereskedők Egyesülete (1902), Kiskunhalasi Sportegylet (1902), Kiskunhalasi Iparos Ifjúsági és Önképző Egyesület (1902) stb.).” Magyarország legnagyobb és meghatározó baromfi, hal, vad, gyümölcs exportőre a Schneider Ignác és Utódai Cég is ek24