Komáromi Szilárd - Végső István: Vári Szabó István - Thorma János Múzeum könyvei 25[26]. (Kiskunhalas, 2008)

Komáromi Szilárd: Út a polgármesterséghez (1827-1872)

szokat tömörítő Első Magyar Jogászgyűlést, akkor Szekér József főbíró 20 halasi jogászt értesített ki, s végül az összeadott fejenkénti 5 aFt tagdíjat Vári Szabó fizette be a kincstárba, majd vezette a küldöttséget a gyűlésen.16

A fiatal korában, Pozsonyban átélt mozgalmas közösségi élet tapasztalatainak hatására fontosnak tartotta az 1848-as eszméket őrző szervezetek létrehozását, működtetését. A kiskunhalasi közösség vezetője, szervezője volt. 1868-ban alakult meg a Kiskun Kerületi Honvédegylet, amely az 1848-as veterán honvédek érdekvédelmi szerve volt. Vári Szabó ennek a hagyomány- ápoló egyesületnek jegyzője és ügyvivője lett.

A kiegyezés után a 19. századi polgári normáknak megfelelően az államhatalom egyre több területen vette át az irányítást a helyi törvényhatóságoktól. A modem osztrák pénzügyi és telekkönyvi rendszert megtartották, az igazságszolgáltatást elválasztották a közigazgatástól, létrehozták a tanigazgatási kerületeket. Fontos lépés volt ebben a folyamatban a törvényhatósági törvény (1870. évi 42. te.), amely létrehozta a közigazgatás egységes országos rendszerét. A vármegyék elvesztették a központi hatalommal szembeni ellenállási jogot, az adózás állami irányítás alá került, a megyei költségeket a központi költségvetés fedezte. A főispáni jogkört kiterjesztették, megnövelve ezzel a törvényhatóságok felett gyakorolt kormányzati ellenőrzés mozgásterét. Vári Szabó István a jászkun kerület tiszteletbeli táblabírája lett 1867-ben.17

A virilizmus bevezetésével megerősítették a vagyonos polgárság közigazgatási vezető szerepét. A jászkun kerület törvényhatósága az új szabályozásnak megfelelően 1872 januárjában szerveződött újjá. Ezzel megszűnt a kerület településeinek hagyományos egyenlősége. Az átalakulások hatására a Jászkun Kerület - nevét megőrizve - három járásra oszló megyeként illeszkedett be az egységes közigazgatásba. A széttagolt törvényhatóság hatékonyságát és gazdaságosságát tekintve nem felelt meg a modemkor követelményeinek. Ezzel lezárult a jászkun autonómia története, de sajátos viszonyai az új megyéken belül is tovább éltek, a hagyományok, a szokásjog, a köztudat ma is hordozzák annak egyes elemeit. Szükségessé vált az új képviseleti rendszer kialakítása, a polgármesteri tisztség megteremtése.

6. Aláírása 1873-ból

17