Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)
A Németh Buhin család. Szépszülőink és gyermekei - A pásztorfejedelem családja
szomszédos Zilah- malomhoz menjen inasnak, ahol rá is lehetett látni, szem előtt volt a fiú. Zilah István, ahogy édesapám mesélte, szárazmalmot üzemeltetett a Katona József és Bocskai utca kereszteződésénél, a Kun téren. (Régen megszűnt, lebontották, átépítették.) A malom lóvontatással dolgozott, nem kellett kivárni a , jó szelet”. Általában este indult a darálás, kb. éjfélig dolgozott a kő. Nappal épületmunkát, ácsmunkát végeztek, így nagyapa kitanulta az ácsmesterséget is. Amikor 3-4 év múlva felszabadult, Zilah István molnármester adott írást inas éveiről, a molnár céhben pedig szabaduló levelet kapott. „A céhek szabályai szerint a molnársegédek számára három esztendeig tartó „vándorlást” írtak elő, hogy mesterségükben az alatt megfelelő jártasságot és tapasztalatokat szerezzenek. Munkahelyüket előzetes felmondás után elhagyhatták, hogy másutt is szerencsét próbálhassanak.” így indult el nagyapa is először Bácskába. Volt egy kis kofferja, abba belepakolta a szükséges szerszámokat: colostok, ácsplajbász, notesz, tisztálkodó szerek és pár koronával a zsebében útnak eredt. Első állomáshelye Szabadka volt, majd Zenta, Topolya. 1892. február 9-től 1893. július 1-ig Bácskában a Basch Herman és Albert Első Csantavéri Hengergőzmalomban volt molnársegéd, ahonnan „szorgalmas és megbízható” minősítéssel távozott. Édesanyjának 1892. febmár 3-án írt leveléből tudható, hogy havi fizetése 16 Ft. Ebből 10 Ft-ot adott kvártélyra (szállás, koszt, mosás egy parasztembernél). Ferenc tehát nemigen bővelkedett a pénzzel, meg kellett gondolnia, hogy mikor látogat haza. Az állomás is 1 óra járásra volt a falutól, azon kívül esős időben olyan nagy sár szokott lenni, hogy „még a lovak is eldőlnek benne”, írta. Az útiköltség Csantavér és Fehértó között oda-vissza 2 Ft volt. Abban az időben a molnársegédek havi bére mosás nélkül általában 10-30 Ft között mozgott.86 Németh Buhin Ferenc levele édesanyjának: „Kelt Csantavér 1892. márc. 3. Szeretettjó Anyám! Fevelét megkaptam, melyben írta, hogy a múltkori levelére mért nem válaszoltam, de hát mikor, időm kevés van vasárnap is a malomba vagyok délelőtt, a délutánit pedig pihenéssel töltöm, tehát ezen csekély elhanyagolásomért megbo- csájtson. Még egy oka az is, hogy vártam az Úrral való megegyezésünket, most már azt is megírom, hogy havi fizetésem 16 frt. kvártélyom koszt, mosás egy 10 frt-ért van egy parasztembernél, Phénovácz Lukácsnál van. És írták, hogy mért nem mentem haza farsangra azért, mert időm nem volt és nem is jöhetek vagy húsvétkor vagy Pünkösdkor, de inkább Pünkösdkor, mert akkor már jó idő lesz, mert az állomás egy jó óra járásra van a falutól. És pedig nálunk az a divat van, ha egy kis eső esik akkora sár van, hogy még a lovak is eldőlnek a sárba, meg még egy oka az is, hogy nem akadtam még olyan helyre, ahol a pénzt lapáttal hánják, vagy legalábbis marékkai lehetne rakni zsebre, akárhogy iparkodok is egynéhányat a magjáé szerezni. Váltig raknám őket rakásra, hogy eljenek, de nőstényt nem bírok kapni, aki nekem van az mind kan, pedig ha édesanyámnak is hiába van akárhány kan malacza az nem ellik soha, én is ily szerencsétlen vagyok tenyésztésébe. Hanem azért Pünkösdre összeszedem magam, hogy meg sem ismernek, mikor tolom a szelet hazafelé, mert az út innen haza és vissza majd két forintba kerül. Én hála Istennek egészséges vagyok, mit magoknak is kívánok, tisztelem édesanyámat, testvéreimet, rokonokat, ismerősöket. És tisztelem a halasi lányokat, ha 74
