Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)

A Németh Buhin család. Szépszülőink és gyermekei - A pásztorfejedelem családja

Németh Buhin Mihály (1796-1870) és Csatári Judit (1807-1876) gyermekei: IV.6. Németh Buhin Imre (1837. nov. 7. - 1882. okt. 9. Halas 277., általános vízkór) 45 év. Keresztszülők: Bús Gergely, Szalai Zsuzsámra. (Ő a dédnagyapám.) Esküvő: 1862. dec. 11. Halas 296. A 25 éves Németh Buhin Imre, Gyenizse Mihály birtokos és Kúti Szabó Mária 20 éves hajadon Erzsébet lányát vette feleségül, Halas 1502. Tanúk: Modok Antal, Sárosi János birtokosok. Eskető Szilády László. Gyenizse Erzsébet, dédnagyanyám (1842. jan. 12. - 1895. szept. 17., vízkór) 53 éves. Sírjuk a régi ref. temetőben volt azon a részen, ahol ma lakások állnak. Az exhumáláson jelen volt édesapám, Erzsébet és Mária testvéreivel. Dédnagyanyai felmenőimről: Kúti Szabó Mária, néhai Kúti Szabó József lánya, 1829. nov. 24-én kötött házasságot ifjabb Gyenizse Mihállyal. Tanúk: Gyenizse Jó­zsef és Korsós János voltak. Kúti Szabó Mária 1858. okt. 9-én halt meg tüdőgyulladás­ban, 48 évet élt. Halas 959. Férje Gyenizse Mihály birtokos 1880. május 25-én halt meg, aggkorban, 70 éves korában, Halas 1502. Gyenizse Mihály és Kúti Szabó Mária gyermekei még: 1. Gyenizse János (1837. ápr. 26.-?) 2. Gyenizse János (1840. júl. 9. -?), Gyenizse Erzsébet (1842-1895), Gyenizse Julianna (1846. máj. 30. -?). Németh Buhin Imre (1837-1882) és Gyenizse Erzsébet (1842-1895) házasságából 9 gyermek született, közülük hárman csecsemő, ill. gyermekkorban elhaltak (Judit 2 év, Judit 3 hét, Antal 2,5 év). Ők a gulyásfejedelem unokái, gyermekeik a dédunokái. Németh Buhin Imre dédnagyapám (1837-1882) hagyatékából két miniatűr könyv maradt családunk tulajdonában, Füskúti Länderer Mihály betűivel, illetve kiadásában. Az egyik 1796-ból „Néhai tekintetes Nagyságos vitéz úrnak Gyarmati Balassa Bálint­nak és Ama jó emlékezetű Néhai Nemzetes Rimái Jánosnak igaz haza fiainak és a ma­gyar nyelv két ékességének Istenes éneki.” A másik 1806-ból „Magyar Rithmusok mellyeket írt Nemzetes Beniczky Péter Szentelt Vitéz.” Az utóbbi könyvecskében dédnagyapánk kézírásával bejegyzett sorokat a család életfilozófiájának tekintjük, amit szeretnék továbbadni az utódoknak. Szorgalmas munkának, becsületnek élek, Is­ten úgy majd megsegít, a haláltól sem félek. Becsületes kézben a nép is becsületes. A könyvecskék kiadási éveit tekintve, akár ükszülőnké, vagy szépszülőnké is lehettek a Rovó Mihály halasi könyvkötő által újrakötött miniatűrök. A dédszülőkről fénykép nem maradt fenn. A családi elbeszélésből annyit tudunk, hogy a református egyház birtokát kezelték Pákapusztán, kis haszonbérlők voltak. A Bocskay utcában, a Zilah malom átellenében laktak abban a házban, amelybe a család­fő korai elhalálozása után Szilády Áron káplánja, Ván Benjámin költözött. (Ez az ősi nádfedeles parasztház volt a gulyásfejedelem háza is, amint arra már Buhin Panni la­kodalmánál, Nagy Czirok László feljegyzése nyomán utaltam.) Jó kapcsolatban voltak a református lelkészekkel, Szilády Lászlóval és Szilády Áronnal. Buhin Balázs adatközléseiből néhány információval gazdagodtam a nagyszülők­ről; így pl. arról, hogy dédapám a lótenyésztésben is jártas volt, „a fajaztatás kérdésé­ben a furió és a gidrány típusúakat pártolta, mert ezek voltak a frissek. A lustának tar­tott nonius fajtákat angol lipiczaival kereszteztették. így a csikók gyorsabb járásúak 57

Next

/
Thumbnails
Contents