Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)
A Buhin névről
A Buhin névről Amint már az előzőekben említettem, szépszülőnk, Buhin Németh János neve eredetileg Marsóczki János volt. Nevét Halason változtatta meg. A névváltozás tényét alátámasztja, hogy kezdetben különféleképpen jegyezték az apát a gyermekek születésekor, „Barna”, „Német”, „Buhin” neveken. (A névváltozásra nem találtam rá, levéltárosok lehetségesnek tartják azt is, hogy nem dokumentálták.) A családi legenda szerint a magyar-lengyel határon őrködő katonák igazoltatás közben németül kérdezték tőle Vohin? (Hová, merre?) Innen találta ki a „Buhin” nevet. A táj szótár szerint a „buhin” főnév sűrűséget jelent, összevetve a „bözsön” főnévvel: „sűrűség, erdő, Bözsömbe mentek a marhák”. Összevetve a „bugyin” főnévvel: „bükkönnyel és ördögcémával benőtt mező”16 A kutatások során fény derült arra, hogy a Dunántúlon Veszprém megyében (a pápai, ajkai járásban, Veszprém városában), Fejér megyében (a móri járásban, Csókakőn, Magyaralmáson) és Tolna megyében is léteznek Buhin, Buhim nevű helynevek, Buhin-völgy, Buhim utca. Egy, Veszprém városáról szóló írásban olvastam a következőket: A Buhim-völgy, utcánk névadója - mert ez a 200 méter hosszú lejtős utca a város felől a Buhimba vezet - talányos nevet visel. A szó legvalószínűbb jelentése: olyan völgy, szakadék, meredély vagy mélyút, amely rejtőzködésre, elbújásra is alkalmas. Ilyen vagy hasonló (Bohén, Buhin) nevű helyek több helyütt is akadnak a környező megyékben és szinte mindegyikhez efféle hagyomány kötődik. A XIX. század közepén ezt jegyezték le Pesty Frigyes történész számára a veszprémi Buhimról: „A népmonda szerint háborús időkben a sűrű erdők és nádasok által védett völgy oldalában ásott pincékben szokták a lakosok javaikat és néha magukat is elrejteni: ily pincék még nem régen is találtattak.” Majd Géczi János Tiltott ábrázolások című könyvében találkoztam ismét a Buhim- völgy helységnévvel, amelyben a talányos név jelentésével is foglalkozik, az előzőekben leírtakkal egyezően.17 A Buhim-völgyből füst szállt fel, fuzgallyat égettek-e, segítőkész manókat megidézve a Szerelem-szigeten, vagy... Azért még mielőtt megrend- szabályozta volna, a fölkínálkozó Buhim-völgyön felejtette tekintetét. A Buhimon, amely neve igazi nyelvészeti rejtély. A szó pontos és illő jelentése egyetlen szakszótárban sem található. A táj szótár sűrűségnek, erdőnek magyarázza és még a burjánnal is kapcsolatba hozza. Benyák Bemát verses városleírását elmagyarázva Perényi József családnévi eredetűnek véli, de ezt szinte minden nehéz megfejtésű névre rá lehet húzni. Egy másutt fekvő hasonló helynévről azt a népi ihletésű félremagyarázatot jegyezte fel Pesty Frigyes, hogy ott kérdezte egyszer valaki a malomba igyekvő német ajkú honfitárstól: „Sógor! Vohin?” Képtelenség, ilyen megszólításból sosem lehet földrajzi név! Szóval talán mond mégis valamit, hogy három környező megye tizennégy Buhim, Buhin, Bohén helyneve közül legalább tíz valamilyen völgyet, árkot, szakadékot, mély lukat jelöl - részben erdőben -, amely a névhez fűződő hagyomány szerint 32
