Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)

Mellékletek

1863 elején Bácsmegye és Szabadka már Halas-Kiskőrös-Kecelre szorult gabonáért, amit azelőtt el sem lehetett képzelni, de a Bácskában 1862-ben is szűk volt a termés. A Tiszántúl némely vidékéről a nép kénytelen volt jobb vidékre vándorolni, sőt kismértékben Halasról is. 1863. december 13-án dühöngött a sok kárt okozó, s még ma is emlegetett Luca-szél.

1864-ben jég- és fagykárok voltak, úgyszintén 1865-ben is. Ez utóbbi esztendőben Mátyás-napján három napi orkán kezdődött hóviharral. Július 13-án volt a Margiti szélnek nevezett orkánszerű szélvihar.

1866-ban a sok rossz esztendőt országos fagy koronázta be. A tavasz ritka szép termést ígért, Szent György-napra, általában május elsejére kihányta a rozs a fejét, minek folytán a gabona ára leszállt, a jószágárak pedig felszöktek. Május közepén azonban a hőmérséklet annyira leszállóit, hogy a lakásokat fűteni kellett, május 12. és 14-én bekövetkezett kisebb fagyok után 24-én virradóra a -9 °C fok fagy letarolt mindent. Elfagyott a virágzásban volt búza, s a burgonya szára, sőt a földben lévő gumója is. A gyorsan lekaszált gabonából jó takarmány vált, de amelyiket lábon hagyták, abból semmi sem lett. A buckás tájakon kevesebb kárt tett a fagy, mint a lapályokon, de az elvetett magnak csak a harmada termett itt is. Köles és tatárka vetés alá újra szántották a földeket. A tavasz végén és egész nyáron szárazság uralkodott, augusztus hűvös időt hozott kevés esővel, de a szeptember ismét szárazsággal telt el, úgy hogy az őszi vetések nem bírtak kikelni, s csak az ősz vége fordult esősre. ínségmunkával kiépítettek árkolással a pest-szabadkai országútból négyezer ölet.

1871-1872. években magasan állott a talajvíz, sok kárt okozván.

1874. december 6-án földrengés volt, amely 8-10 másodpercig tartott.

1875. év száraz volt; megjelentek a sáskák, de az őszi hűvös idő elpusztította őket. Március 28-ig a Tisza jegén jártak át.

1876-ban elfagytak a szőlők, úgyhogy szüret után csak hat akó bort jelentettek be fogyasztási adó alá. Szeptember 8-án délben romboló orkán.

1878. június 15-én óriási szélvihar volt.

1884-1885. közt a hó december 11-től március 25-ig tartott.

1886. május 7-én fagy volt és száraz lett a nyár.

1889-ben is nagy tél volt.

1896. augusztus 6-án éjjel irtózatos jégvihar, a házak faláról a meszet és tapasztást is leverte, az összes szabadban tartott takarmányt elvitte a szél, s a vasúti kocsik fedeleit leszaggatta. Bor természetesen semmi sem lett, mert még a szőlővesszőt is leverte a jég1911. július 28-án hajnali 2 órakor földrengés volt, amely Kiskunhalason említésre méltó kárt nem tett, de Kecskeméten és közvetlenül szomszédos helyeken jelentékeny pusztítást okozott.

1914-1915 körül Németh Buhin Lajos édesapám mesélte, hogy gyermekkorában béka és haleső is volt a pusztán, a forgószél kiemelte a Fehértóból és vitte magával. (Németh-Buhin Klára közlése.)

275