Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)

A Németh Buhin család. Szépszülőink és gyermekei - A szépszülők gyermekeinek folytatása

derekáig a legtöbb helyen, a századforduló idejére pedig az egész kerületben végbement.”123 A pásztorfejedelem fia Buhin Mihály (1842-1930), Péter Erzsébet férje, az utolsónak itt maradt szabadpásztor így mesélte: „1860-ban »szaggattak el« utoljára Katalin-napján, mert az általános határtagosítás folytán a járásokat is felosztották, redempció alapján. Egycsapásra vége szakadt a régi pásztoréletnek. A sok jószágot elprédálták, eladogatták. Akinek sok volt, potom áron földet vásárolt, így a számadók is. Az apám is vett földeket.”124

A mezőgazdaság szerkezete további átrendeződésen ment keresztül. A változott viszonyok és a tanyákra történő fokozatos kitelepülés nyomán a legelők java részét feltörték és művelés alá fogták. A ló- és szarvasmarha állomány nagy része így kezes- (is- tállós) tartásra szorult. A lakosság fő foglalkozása és a jövedelmek fő forrása a földművelés mellett a szőlő- és gyümölcstermesztés lett.

A fejlődés során a puszta képe megváltozott, a nagy közlegelők egyre kisebb területre szorultak, lassan az Alföld romantikus színe odalett. Századunkban szabadpász- torkodás már nem létezik. A gulyásfej edelem három fia közül Mihály (1842-193 0) és János (1844-1916) folytatta a pásztorságot (János a Tabánban), Imre fia (1837-1882, dédapám) már gazdálkodással foglalkozott. Az ő négy fia közül Imre (1867-1930), Mihály (1877-1966) és Balázs (1878-1960) gazdálkodtak, Balázs gyermekkorában pásztorkodott is, Ferenc nagyapám (1872-1927) molnár iparos lett. Két fia is kitanulta a molnármesterséget, Ferenc (1901-1972) malmászkodott, de Lajos (1907-2000) a géplakatos szakmát választotta. Édesapám fiai Lajos (1937 -) és Ferenc (1941 -) követték az ő mesterségét, halasi iparvállalatoknál dolgoztak nyugdíjazásukig, középvezetői szinten.

263