Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)
A Németh Buhin család. Szépszülőink és gyermekei - A pásztorfejedelem családja
Juhászokról történetek Nagy Czirok László gyűjtéséből közlünk néhány juhászokról szóló érdekes történetet. „A juhászok büszkék arra, hogy Jézus őket választotta első embereknek. Elébbállóknak tartotta a zsidóknál is, mert születésekor kisbárányt vittek Betlehembe a jászolhoz, azzal kedveskedtek neki. Mikor a földön járt Jézus, a pásztorok közül a juhász adott neki ivóvizet. Bár mindenfelé szaladgáltak a birkái, vizeskobakja is üres volt, így szólt a Jézus első szavára: Üres a kabakom is, a birkák is összevissza szaladgálnak, mennek világgá, de azért az utasnak hozok! Pedig nem tudta a juhász, kivel van dolga. Mikor odaadta Jézusnak a teli kobakot, szaladt a birkái után, de Jézus rászólt: Várj egy kicsit! Vedd fel elébb azt a csontot! A juhász felvette; hát egy lábszárcsont volt.-No jövevény, itt van, mit akarsz vele?! - De már szaladt is a birkái után.- Ne szaladj! - kiáltott Jézus hanem hajítsd el azt a csontot! A juhász elhajította a csontot, s kiugrott belőle egy pulikutya, amely azonnal ugatni kezdett, s összeterelte a falkát. Azóta a juhászok helyett a pulik végzik a terelést, mert Jézus a terelés nehéz szolgálata alól felmentette őket.” (Szómagyarázat: kábák vagy kobak: bor-, vagy sótartásra alkalmas, e célra termesztett tök, amelynek a belét, magját kiszedik.)119 „Péter Dénes juhásza minden este megolvasta vállon a horgosával (a juhszínnél), hogy nincs-e hijja a falkának. A kisbojtámak (pömyevágónak) is olvasnia kellett, aki a számadó megett állt két lépésre. A számadó minden 50-nél megfordult, s a kisbojtárt fejbe kommintotta a horgossal s kiáltotta a fülébe: - Ötven! - aztán olvasta a birkákat tovább.- Hány a falka Gyura? - kérdezi a végén a kisbojtártól.- Tizenhárom koppanás! - felelte Gyuri. Ez pedig annyit jelentett, hogy 650 db a létszám.” (Szómagyarázat: horgos: kampós juhászbot, somfából. Szolgálat közben a juhász mindig a kezében tartotta; a keskenyebb végére szerelt vaskampóval -, ha arra szükség volt - a birkát könnyen kirántotta a többi közül.)120 „Az egy-két nappal vagy órával később bekövetkezett hirtelen időváltozásokat az állatok viselkedéséből megjósolták a pásztorok. Az 1850-es években egy tudós társaság érkezett Halasra. Csillagász is volt közöttük. Az Akósík közelében lévő ún. Vastaghegyhez iparkodtak. A Doktorhegy közelében egy darunyakú, nyalka juhász legeltette a nyáját. A szamara meg éppen kapart, iákolt, mikor a tudósok odaérkeztek.- Mit csinál a szamarad? - kédezi az juhásztól az öreg csillagász.- Kapar, mar, ordít! így szokott, ha időt éröz! - felelte a juhász, majd megtudakolta a csillagásztól, hogy hova iparodnak.- A Vastaghegyhez! Mutasd meg fiam a legrövidebb útját!- Mögtöhetöm, de nem ajánlom, hogy tovább mönjenek! Várják be, míg az idő ideér, mög tovább szörkődzik! Mer máj’ bőrig áznak! 247
