Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)

A Németh Buhin család. Szépszülőink és gyermekei - A pásztorfejedelem családja

A tanyai iskolákról. „Szarkás-Debeákon (Bogárzó) 1912 őszétől, iskolai célra épült helyiségben kezdődött a tanítás. A 116143 katasztrális hold területtel rendelkező Kiskunhalas külterületén gombamód szaporodtak a tanyák. 1786-ban 92 db, 1810-ben 229, 1875-ben 795,1882-ben910,1900-ban 1655,1910-ben 2643, 1930-ra már 3595 tanya volt a határban. A Jászkun kerület 1834-ben hozott határozata szerint »a házzal, földdel bíró lakosoknak állandó tanyai kinnlakása továbbra is tilalmas, mivel felsőbbségtől való függés és a közterhek viselése kikerültetik, de mi még nagyobb veszteség, az embert formáló helyes nevelés és oktatás elmellőződvén, az ezt természetesen követő durvaság és erkölcstelenség hirtelen és károk következtetésekkel fenyegetve tenyésztik.« Az 1868. XXXVIII. Te. 47.§. rendelkezett a tanyai lakosok gyermekeinek oktatási kötelezettségéről, miszerint vagy tanyai iskolákat kell felállítani, vagy járókelő tanítókat kell alkalmazni. 1891-ig e rendelemek nem tett eleget a város vezetése, csak zugiskolák működtek. (Pl. 1873-ban Bodoglár- és Tajópuszta katolikus lakosai saját költségükön alapítottak iskolát, ahol olvasni tudó iparos emberek tanították a kisgyermekeket.) 1884-ben az iskoláztatás helyzetéről készített jelentésében az iskolaszék a tanyai iskolák pótlására benntlakással egybekötött intemátus felállítását javasolta, nem a tanyák szétszórtsága, egymástól való távolsága miatt értett egyet a rendelet végrehajtásával. Megjegyzendő, hogy a tanyákon többségében katolikus vallású lakosság élt, így joggal várhatták az egyház ebbéli segítségét is. A megyei közigazgatási bitottság 1888-ban elrendelte, hogy Felső-Bodogláron, Sűrű Tajón 1-1 iskolát (1889 tavaszán), Balotán, Eresztőn, Göbölyjáráson, Alsó-bodogláron és Zsanán szintén 1 -1 iskolát kell felállítani. Az alispán tűrhetetlennek tartotta, hogy egyetlen pusztai iskola sem működik Kiskunhalas határában. A képviselő testület azonban a végrehajtást egy ideig elodázta, és csak 1891-ben foglalkoztak komolyabban a témával, amikor a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium betiltotta a zugiskolák működését.” Forrás: Gszelmann Ádám: Elemi oktatás Kiskunhalason. 1998.35.

elismerést. 55 éves korában nyugdíjba vonult. A református egyház presbitériumának tagjaként aktív tevékenységet végzett az egyház világi munkájában. Infarktus okozta hirtelen halálát 1989-ben. Felesége Bogyós Julianna (1920. május 23. - 1972) pirtói gazdálkodó családból származik. Édesanyja Gyevi Mária, apja Bogyós István. A Felsővárosi Elemi és Polgári Iskolába járt. Szeretetteljes, nyugodt otthoni légkört biztosított családjának és gondoskodott idős édesanyjáról is. Háztartásbeliként dolgozott. Hosszantartó súlyos betegség után 1972-ben elhalálozott. Gyermeke:

1. Németh B. Julianna

(1947. május 29. -). Keresztelte jún. 8-án Kolozsváry Kiss László. Keresztszülők:

Németh B. Sándor mozdonyvezető, 1959

Németh B. Imre ref. gazdálkodó, Kis Faragó Margit.

228