Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)
A Németh Buhin család. Szépszülőink és gyermekei - A pásztorfejedelem családja
nem volt gyermekáldás. Elsősorban a malomnál lakó Mária nénénk és Feri bácsi első felesége boldogan vitték sétálni Pubót és Lalikát, majd a többi csemetét is. Mária nénénk férje Sándor Benő (Benkó) egyik kedvence voltam, „szőkecigánynak” becézett. Sokszor sétáltunk ki a „hasfájós” kuruc szoborhoz és az állomásra vonatokat nézni. Németh B. Mária, Németh B. Lajosné Bús Ilonka és Bús Jolán Rózsika nevű lánya, a halasi Csipkeház előtt, 1935 A halasi csipkéről. A halasi csipke létrejötte Dékáni Árpád (1861-1931) helyi gimnáziumi rajztanár nevéhez fűződik. Az ő terveit valósította meg Markovits Mária (1885-1954) csipkevarró olyan magas művészi színvonalon, hogy a halasi csipke méltó versenytársa lett a velencei és a brüsszeli csipkének. Harmonikusan egyesült benne a népi díszítőkincs az új iparművészeti törekvésekkel. Beleolvadt a reneszánsz, a barokk, az úrihímzés és a szecesszió motívum és kompozíciós gazdagsága. A több mint hatvanféle öltésmód szinte kimeríthetetlen lehetőséget kínált. A halasi csipke 100. évét 2002-ben ünnepelte a város. A csipketervezésben Stepanek Ernő (1881-1934), Csorba Tibor (1906-1985), Tóth Béla (1910-1996), Vorák József (1915-1984), ama élők között pedig Nagy Kálozi Lili (1918 -), Bodor Miklós (1925 -) és Bródi Mária (1949 -) alkotásai gyarapítják a motivumok tárházát. A halasi csipke története öt korszakot foglal magába. A kezdetektől az első világháború végéig (1902-1918) terjedő éveket a sikeres kezdés jellemezte. Az első világháborútól a csipkeház felépítéséig (1935) eltelt időben Fekete Imre polgármester karolta fel a művészi csipkevarrás stagnáló ügyét. 1934 áprilisában a képviselő testület határozatot hozott a csipke készítésére alkalmas helyiség létesítésére, melyhez a Kereskedelemügyi Minisztérium és a vármegye nagyobb segélyt ajánlott fel. Az elkészített terveket Dobó Kálmán jegyezte. Az L alakú épületet 1935. június 23-án avatták fel. 1939-ben bővítették. A csipkeház avatásától a második világháború végéig (1935-1945) terjedő időszak első éveiben volt a nagy fellendülés. A sikereket azonban világháború tönkretette. Az 1945-1990 tartó szocialista korszak nem kedvezett az arisztokratikus csipkének. A rendszerváltást követően a város önkormányzata felkarolta a csipke népszerűsítésének, forgalmazásának ügyét a Halasi Csipke Alapítvány létrehozásával. Azóta sorozatos hazai és külföldi kiállításokon való részvétellel, nagydíjak elnyerésével büszkélkedhetnek a sorsát szívükön viselő közreműködők. Forrás: Kiskunhalas almanach 2002. 253-258. Kép: László Emőke-Pásztor Emese-Szakál Aurél: Halasi csipke 1996. 203. kép Kiskunhalas csipke címere 133 Fotó: Németh B. Lajos
