Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)
Régmúlt idők
lentettek munkámhoz a családunk birtokában lévő, valamint a Thorma János Múzeum és az önkormányzat gondozásában megjelent halasi vonatkozású publikációk. Családfakutatásomat nehezítette, hogy a nevünknél sokszor elhagyták a „B” betűt, s mivel több Német vezetéknevű lakos élt Halason, mint Német A. (Albert), Német R. (Rusz), Német Vetsei, Németh G. (Gombóc), Németh Pék, és már volt itt egy Németh János nevű gazda is, - így a házastársak neve, vagy a születési dátumok, esetleg a lakhely számok alapján sikerült azonosítani a személyeket. Az 1950-es években egyszerűen elhagyták a „B” jelzést az anyakönyvekben, ezért a ma élők között is többnyire csak a Németh vezetéknévvel találkozhatunk. A kutatás során elgondolkodtatott, vajon mi késztette nemes ősünket, hogy elhagyja Lengyelországot, és pásztoremberként Halason telepedjen le. Lehet, hogy az 1769-es lengyel szabadságharc idején kellett menekülnie, mint Benyovszky Móric grófnak? Izgalmas feladatnak tűnt visszatekinteni a múltba. Amikor ősünk erre a földre lépett, pontosabban lovagolt, még 64 vármegyét rajzoltak a térképen. A családi legenda alapján kezdtem nagy Magyarország területén vizsgálódni, a térbeni és időbeni eligazodáshoz a történelmi évszámokat is segítségül hívni. Régmúlt idők A vélelmezett lengyel származás kutatása ösztönzött Lengyelország történelmének áttekintésére,1 amelynek során - a családi konkrétumok hiányában - következtetéseket vontam le. A Lengyel Királyság a Jagelló-ház uralma alatt élte virágkorát. Keletről ki volt téve Oroszország hatalmi törekvéseinek, ez ellen Litvániával egyesült; 1569-ben létrehozták a Lublini Uniót. Ebben az időben jött létre a nemesi köztársaság is, ami végül szétzilálta az országot, mivel a gazdasági különbségek miatt a nemesség is két osztályra szakadt: pánokra (urak, főnemesek) és a slachicokra (köznemes). A rossz gazdálkodásuk miatt vagyoni helyzetük megingott, eladósodtak, állandóan pereskedtek egymással. (A XVII. század közepén a Hmelnickij vezette kozák felkelés zűrzavaros idejét Henrik Sienkiewicz „Tüzzel-vassal” című regénye örökítette meg.) 10 Hazánk, a Kárpátok övezte nagy Duna-medence területe a XVI11-XIX. században, Trianon előtt
