Szomjas-Schiffert György: Régi lakodalmak a Duna-Tisza közén - Thorma János Múzeum könyvei 23. (Budapest-Kiskunhalas, 2006)

Régi lakodalmak a Felső-Kiskunságban

(Valamelyik vendégnek:)

.............................................jelenti magát,

Erre hagyta az átilla farkát.

Tudom, fel nem is cserélné azt semmivel, Kínálnák bár a Dárius kincsével!

(Rámutat egy legényre:)

............................................mint mereszti szemit,

Azt gondolja, hogy talán nem kap valamit.

Lesz majd neked is egy nőstény malacod,

Azt hagyta neked. Seggibe a f..od, Máskülönben nem szaporíthatod!

(Lányvendégre mutat:)

Miként ágaskodik, miként tolakodik A vendégek között! De nem is híjába,

Mert neki szépet szánt:

Egy nagy szőröstökű mezítelen cigányt. Léfekhetsz te ezzel, be is takarhatod,

Ha kedvét akarod, jól feltartsd a farod!

(Újabb vendégnek:)

.............................................jaj, de zúgolódik,

Hogy ötét a jussból miként kimergelik!

Hisz ide hátra vagyon még egy drótos tót, Vagyon az ülepin kilencvenkilenc folt.

Azon belülről a dagadó,

Az lesz neked idővel a dupla porció(d)! (Másiknak:)

.............................................jaj, de káromkodik!

Hagyott neked egy nemes kúriát,

K... anyádnak a hétrétűp...ját.

Keserves disznósz.., de elrepedeztél,

Talán egész nyáron a napon szenvedtél. Nyomd meg az Ilonát, ki két szemire nem lát, Ödd ki a s...iből a tőtött káposztát!

(Imádság a halott fölött:)

Miatyánk Pápába,

Ki született Rómába,

Körösztölték Budánn,

Lakik Pestönn,

Jó bort mérnek Peregön,

Fehér könyeret ősznek Dömsödön,