Szomjas-Schiffert György: Régi lakodalmak a Duna-Tisza közén - Thorma János Múzeum könyvei 23. (Budapest-Kiskunhalas, 2006)

Lakodalmi dalok

69.

AP 5398//

Bartucz Imre (53) Kunszállás-Fülöpjakab, 1966. március

J = 100

i 3 1

I Jj I

J J ~t

1. Há-zunk e-lött áll egy vén e-per - fa,

1)_

i TITH ^

I----3 m » ''

£=É:

E

Fesz-két ra-kott rá - ja tar - ka szar - ka.

• r---- i I 3 I

r r r^ir^

1 rt J-----m '—‘

Ha - ra - gut - tam rá - ja, a tar - ka szar - ká - ra,

$

r~3~'

2)

m

T.f.

■I U > I .I

Mi-nek ra-kott fész - két az

Í

2. vsz.

2)

e-per - fá - ra.

3. vsz. 3. vsz.

1).

1_*

fel

2)

J 3 i J~2

2. Mikor észt a kislányt megismertem,

n j3í ' j 3 ^

Sose hittem volna, hogy szeressem.

J3^ pj n J3i

De jeggv idő óta szivem elrabolta,

J 3 J> J> ’ J 3 J >

Csak az fáj, hogy más is, nem egy, hanem száz is csalogattya.

J3J> ÍJ- J>3J

3. Gvere vélem cigány a rózsámhoz!

'J—JJ3! P >

Muzsikálva kisérj az ablakához!

J 3 I ' P J 3 i

Addig húzd fülébe, míg könny jön szemébe,

SÍ

Hogy tuggya, hogy fáj a szivem érte.

146