Pál László - Jáger Levente - Tóth B. László: Halasi portrék - Thorma János Múzeum könyvei 22. (Kiskunhalas, 2006)
Pál László–Jáger Levente-Tóth B. László Halasi portrék - Kámán Andrea
gyártják magukról a mondvacsinált híreket, csak azért, hogy szerepelhessenek a lapokban. — Kezdetben titeket is sokszor kerestek a bulvárújságok? — Kerestek, de azután szépen lemorzsolódtak, mert látták, hogy nálunk nem nagyon rúgnak labdába. Mindenki arra volt kíváncsi, hogy mi van a magánéletünkkel. Az meg szinte senkit sem érdekelt, hogy megjelent a lemezünk. Emiatt kicsit felhúztuk magunkat, és hanyagoltuk ezt a vonalat. Ha nem arról kérdezősködnek, ami nekünk nagyon fontos, vagyis a zenénkről, akkor inkább ne írjanak semmit. Nem hoztuk a nyilvánosság elé a kapcsolatunkat, bár már a Venus megalakulása előtt együtt voltunk Stofival. Áprilisban volt tíz éve, hogy megismerkedtünk, ősszel pedig az összeköltözésünk 10. évfordulóját ünnepeljük. — A születendő kisbaba miatt költöztetek a nyüzsgő fővárosból Érdre? — Nem. A zenekar magja kecskeméti. Egy ideig ott éltünk, én is odajártam főiskolára. Amikor országos hírnévre tettünk szert, eljött az a pillanat, hogy fel kell költöznünk Budapestre. Nem lehetett már bírni az örökös ide-odajárkálást. Kezdetben albérletekben laktunk. Három éve döntöttünk úgy Stofival, hogy saját otthont szeretnénk. Mivel mindketten családi házban nevelkedtünk, egyértelmű volt, hogy kertes házat fogunk venni. Ami kifizethetőnek bizonyult, az Érd-távolságban volt. Húsz perc alatt egyébként onnan is elérhető Budapest, viszont a belvárosi dugók időben jócskán hozzátesznek az útjaimhoz. — Ünnepekre, családi eseményekre rendszeresen hazajártál. Elfoglaltságaid miatt a jövőben ritkábban tudsz Halasra jönni? — Igen, és ez nagy szívfájdalmam, mert elég családcentrikus vagyok. Halason élnek a hozzátartozóim, de Kisszálláson is vannak rokonaim, és össze is járunk. Amikor nagyon elfoglaltak voltunk a zenekar miatt, havonta egyszer jöttem, egyébként többször is belefért. — Augusztusra várod a babát. Milyen terveid vannak a jövőre nézve a Venus együttessel? — Sokan javasolták, hogy készítsünk mese- és gyereklemezt. Az az igazság, hogy nem nagyon tudok tovább gondolni annál, hogy megszületik a baba. Nem tudom, hogy milyen érzések fognak a hatalmukba keríteni. Lehet, hogy annyira megtetszik a babázás, hogy jön a következő és a következő. Anyatípusnak érzem magam. Szeretek gondoskodni, nevelni. Mindig jól kijöttem a kisgyerekekkel. Biztos nem lesz ezzel gond. Még az is lehet, hogy nem fogok visszavágyni a színpadra. — Hogyan tovább? — Van egy házi stúdiónk. Mióta Stofi megtanított gitározni, azóta én is írogatok dalokat. A leállás óta összejött pár lemezre való. — Odaadnád őket előadóknak? — Ha én nem tudom őket nyilvánosság elé vinni az anyaság vagy bármi más miatt, akkor ez is szóba jöhet. Stofival mindig terveztük, hogy fiatal tehetségeket fedezünk fel, hiszen ebből már „levizsgáztunk”: a Zanzibar zenekart is Stofi karolta fel annak idején, és közösen egyengetjük az útjukat a mai napig. Kerek egész projektként valakinek a teljes lemezét is megírnánk. Ez — mint lehetséges út — szerepel a terveink között. Pál Eászjó 61
