Pál László - Jáger Levente - Tóth B. László: Halasi portrék - Thorma János Múzeum könyvei 22. (Kiskunhalas, 2006)
Pál László–Jáger Levente-Tóth B. László Halasi portrék - Szalontai Szilvia
Fotó: Pitrolffy Zoltán — Azt nem mondanám... A családom előtt világéletemben sokkal jobban izgultam, mint bárki más előtt. Ilyenkor még inkább szeretném a maximumot nyújtani, hogy bebizonyítsam: érdemes volt küzdeni, és büszkék lehetnek rám. — Melyik volt előbb: az operettszínházi stúdiós tagság vagy a szépségversenyen való szereplési — 1991 januárjában nyertem felvételt az Operettbe, a Miss Hungary pedig szintén 1991 nyarán indult. — IgaZi hogy egyik halasi barátnőid, Hetoha Bernadett ösztönzésére neveztél be a Miss Hungary versenyre? — így van. Letoha Betti a mai napig az egyik legjobb barátnőm, bár kicsit elsodort minket az élet egymás mellől. Együtt nőttünk fel, hisz szomszédok voltunk. Én nem voltam olyan biztos magamban, ő meg egyre csak azt hajtogatta, hogy próbáljam meg. Mondhatnám úgy is, hogy Betti volt a pályám egyik elindítója. Ő mindig nagyon hitt bennem, akkor is, mikor még én sem hittem magamban. — A. szépségversenyen te kaptad a legtöbb közönségszavazatot. — Ennek örültem a legjobban. Felfogha- tatlannak tűnt, hogy teljesen ismeretlen emberek, az ország minden részéről, akiket semmilyen kapcsolat vagy érdek nem fűz hozzám, engem találtak a legszebbnek. És, hogy annyian telefonáltak... Magasan én kaptam a legtöbb szavazatot. Ez a visszajelzés többet ért a győzelemnél! — Mennyiben segítette a pályádat a szépségversenyen való szereplés? — Egy ilyen szereplés ugródeszka tud lenni az előadói pálya vagy a tévé felé. Se több, se kevesebb. Örültem a helyezésnek, de konkrétan a szépségverseny által igazából nem kaptam sokat. Talán mikor sorban álltam az ajtók előtt, előrevettek — ha érted mire gondolok —, de bejutva nekem is a legjobb szinten kellett teljesíteni a bennmaradásért. Vicces, például a színházban mindig engem raktak bikinis vagy frivol jelenetbe. — Mit tanultál a stúdiós évek alatt? — Sok mindent, ami az élet bármely területén hasznosítható. Beszédtechnikát, mozgáskultúrát, kiállást, jó megjelenést. Kiváló tanáraim voltak, és sokféle foglalkozásra jártam. Balettóra, színészet, színpadi mozgás... Három évig „gyűrtük az ipart”, utána volt egy nagy vizsga. A stúdió lehetőséget adott a továbblépésre, bár elég rögös volt az út. A stúdiókat elsősorban arra használják a színházak, hogy a kisebb szerepekre vagy statisztáknak kineveljenek egy saját gárdát. Van kiugrási lehetőség, de nagyon kevés embernek adatik meg. Az évfolyamomban 5 gyerek kapott lehetőséget, köztük én is. A stúdió elvégzése után jelentkeztem a főiskolára, de a harmadik rostán sajnos kiestem. Azután soha többet nem mentem vissza. Nem maradt meg rossz élményként bennem, csak úgy voltam vele, hogy három év alatt, címszerep és jelentős más szerepek után az Operettben, sok mindent megtanultam. Nem akartam, hogy még egyszer földbe döngöljenek, vagy elemeimre szedjenek, a főiskolán ugyanis szerették felépíteni újra a színi112
