Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)

Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Szalai Sándor: Balotai Helynevek

1. Balotaszállási helynevek

ben lemenvén a Szegedi, Maria-Theresiopolisi, Kisszállási, és Balotai Halasi puszta négyes határokhoz, itt is a halasit és a kisszállásit egyesült erővel megújjítottuk, és relatinokat ezen 43-dik határral el is végeztük.”5

Természeti adottságai miatt Balotapusztán elsősorban pásztorkodás folyt. Nagyobb földosztások itt nem voltak, a pusztán csak kevés a szántóföld még 1854-ben is, ahogy ezt a korabeli térképen látni.6 A tagosítás során 1864-ben a halasi határ többi részéhez hasonlóan Balotát is felosztották, és ezzel megszűnt a pusztára addig jellemző pásztorkodás.

Említést érdemel, hogy a történelmi Magyarország területén már létezett Balo- tafalu nevű, románok lakta helység. Ma is megvan Aciua (Acsuva) néven Nagybánya közelében.7

A mai Balotaszállás területe nem csak Balotapuszta területéből alakult ki 1952-ben, hanem hozzácsatolták Göbölyjáráspusztát - itt létesült az új község központja — valamint Füzes és Alsószállás egy-egy részét is. így e pusztarészek helynevei is szerepelnek felsorolásunkban.

Balotai helynevek: Balotai nagylapos, Balotai strázsa, Balotai szék, Balotai telek, Balotai út, Balota tölyös, Balotai nagyrét, Borzas állás, Darvas rét, Hatrongyos, Ke- rek-tó, Kisbalota, Kisék székje, Kőhalom, Nagyrét, Nyereg-hegy, Négyeshatár, Ötvenfa, Pap kereszt, Pap-tanya, Sas-hegy, Sasheverő, Semjék, Székhalom, Templom-hegy, Tölgyes, Vida kereszt, Zöldhalom.

84