Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Szakál Aurél: Balota puszta a 16–20. században
1939. szeptember 1-jén kezdődött Európában a második világháború. Magyarország csak 1941 -ben lett hadviselő, de a mindennapokban már kezdte éreztetni hatását a háború. Kiskunhalason 1940 májusának elején megszervezték a cukorjegy elosztó helyek rendszerét. Balotán és Göbölyjáráson a következő módon: Göbölyjárási apaállat központ Göbölyjárás 1-112. tanyaszám alattiak részére, Eresztői iskola Balota 1-69., Balotai I. számú iskola Balota 70-197., Balotai II. számú iskola Balota 198-367. szám alattiaknak.144 A cukorjegy elosztó helyek 1940 május végén módosultak: Göbölyjárási I. számú iskola Göbölyjárás 1-28., 83-112. tanyaszám alattiak részére, Göbölyjárási II. számú iskola Göbölyjárás 29-82. és Balota 58-69, 126-143, 159-173, 175, 214-236., Eresztői iskola Balota 1-57., Balotai I. számú iskola Balota 70-125, 144-158, 174, 176-213., Balotai II. számú iskola Balota 237-367. tanya lakóinak adta ki a cukorjegyeket.145 1942. július 30-án reggel 5 gyújtópalackot dobtak repülőgépről Balotára, a Czagány-féle birtokra. A homokos földön az egyik nem törött el, s nem gyújtott, a másik négy ugyancsak a homok miatt nem tett kárt.146 A német megszállás itt is 1944. március 19-én és ezt követően történt. A szovjet megszállás pedig az 1944. év októberében. 1944. október 19-én szovjet támadás indult Szeged és Bácska felől. Ezen a napon a magyar véderő Pusztamérges irányában hajtott végre támadást, amit a szovjet erők meghiúsítottak. 1944. október 20-án Kiskunmajsa felől nyomultak a szovjetek Kiskunhalas felé. A magyar és német erők október 22-ig védték Halast. A városba október 23-án vonultak be a szovjet katonák. Balotaszállás térsége gyakorlatilag október 19-től 22-ig számított hadműveleti területnek.147 Kiskunhalas lakosságának 3 %-a pusztult el a második világháborúban. Balotaszállás területére kb. 80 áldozatot becsülhetünk. Jelenleg névszerint ismert közülük: Ancsa-Molnár Géza, Bajnai Mihályné Horváth Jolán, Bata József, Bálint Antal, Bálint Lukács, Császár János, Császár József, Czékus Illés, Czékus János, Czékus Mihály, Csonka Péter, Dóczi Imre, Figura Lajos, Gorácz István, Kazi Ádám, Kereszttúri Istvánná, Kovács Vodér Imre, Kugyelka István, Lajtai János, Lak Benő, Léder István, Lovászi János, Lovászi Szilveszter, Nagy Károly, Ördög Kálmán, Pákái Lajos, Pálfí Szilveszter, Rácz István, Sós Károly, Szabó Batancs József, Szekeres Sándor, Tanács József, Tapodi Béla, Vőneki Ferenc, Vőneki Pál.148 1944 végétől és 1945 elejétől kezdtek működni a pártok. A Kisgazdapárt Balotán 1945. február 4-én, Göbölyjáráson 1945. február 25-én, Füzesen 1945. március 4-én tartott gyűlést.149 A párt tanyai szervezőgyűlését februárban az alsóbalotai iskolában tartották. Megválasztották a tanyai körzetek vezetőit. Alsóbalotán Rédei János vezeti a pártügyeket a megválasztott titkárral.150 A balotai és a göbölyjárási földmunkások szakszervezete 1945. február 22-én tartotta alakuló gyűlését. Elhatározták, hogy a szociáldemokrata párthoz csatlakoznak. A Magyar Szociáldemokrata Párt helyi vezetői: Sánta József, Vecsernyés József, Horti József, ill. Tanács Imre, Fülöp János, Király László.151 Földigénylő gyűléseket tartottak a füzesi és az alsógöbölyjárási tanyai iskolákban, valamint a göbölyjárási kommunista párt helyiségében. „Minden cseléd, zsellér, napszámos és kisbirtokos legyen ott!”152 A földbirtokok szétosztása 1945. április 5-én történt. A korabeli újság megírta az igénylés feltételeit: „A rendelet értelmében, amennyiben a kisbirtokosok birtoka nem haladja meg a 10 holdat, valamint a gazdacsaládok nagy fiai, akiknek örökrészük nem haladja meg az 5 holdat, szintén igényelhetnek bir75
