Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Szakál Aurél: Balota puszta a 16–20. században
Igazi segítség nem érkezett a szegényeknek. A Kiskunhalasi Stefánia Szövetség a Göbölyjáráson 1929-ben alakult tanyai fiókján keresztül próbált védőnői tevékenységgel és jótékonykodással, karácsonyi ajándék osztásával szolgálni.102 A kulturális élet területén jelentősnek mondható a fokozott népművelői munka az 1930-as évek közepén. Ennek fő helyszíne a Göbölyjárás II. iskola volt (1937-ig a Stefánia Szövetség-féle csecsemőotthonban működött). Egy-egy népművelési záróünnepélyen befejezték a téli program sorozatot (pl. a hitélettel, vallásossággal foglalkozó és ismeretterjesztő előadásokat), zárásul színdarab következett. 1936-ban a fő szervezők: Topolay Elekné tanítónő, Nagy Irma és Haynal Anna védőnők.103 Részben a pusztákon élők gondjainak megismerésére, megoldására szervezett Fekete Imre polgármester tanyabejárásokat az 1930-as években. 1930-ban a polgármester vezetésével a Földművelésügyi Minisztérium kiküldöttei 3 napos határjárás során vizsgálták meg Kiskunhalas határát.104 1932. október 6-11. között tartottak tanyabejárást Kiskunhalason Fekete Imre polgármester és gróf Teleki Mihály vezetésével. Balotán és Göbölyjáráson október 8-án került erre sor. A nap programja, útvonala a következő: Monda Benő, Pázsith Antal, Nagykálózi József tanyái, majd a Sasheverőn át a Ditrich birtok és a Kis-Olajos tanyák, végül az iskola.105 „Hosszú évtizedek óta tartó sérelmek orvoslását várja a halasi tanyák népe” címmel jelent meg cikk a látottakról. Nyilatkozatok születtek a tanyabejárások tapasztalatairól: tanyaközpontok szükségesek, fontos a gyümölcstermesztés fejlesztése és az útépítés, például a balotai müút kiépítése.106 A tanyabejáró bizottság elismeréssel adózott Babó Lajos göbölyjárási gyönyörű kajszibarackosának. Balotán jelentős a paprikatermelés, itt látták a legszebb baromfitenyészeteket. A Ditrich-féle szőlőtelepen jelentős a csemegeszőlő termesztés.107 Habsburg József Ferenc főherceg 1937. május 29-én járt Balotán és Göbölyjáráson. Tanyalátogatási programja: (Göbölyjárás) tenyészállat telep, (Balota) Halász Darabos Balázs birtoka, Vajna-féle birtok, Czékus Balázs tanyája, Kis O. Sándor birtoka, (Göbölyjárás) ifj. Ditrich Fülöp mintabirtokán és telepén ebéd.108 1932-ben ifjú Nagy Szeder István építészmérnök hallgató elkészítette az összes kiskunhalasi tanyatulajdonost szerepeltető könyvét és térképét. A könyvben 371 balotai és 108 göbölyjárási tanya szerepel. Balotán 374 tanyai épület létezett. A tanyák számozása 1-től 367-ig történt. Nem létezett, ill. a listában nem szerepelt 5 (10, 240, 308, 312, 364 számú), több esetben alszámozást is alkalmaztak (pl. 331/a). A 374 épület között volt 3 iskola is. Göbölyjáráson 116 épület állt. A számozás 112-ig terjedt. A perszámok mellett a 60. szám már nem volt használatban. A tanyák számának eléréséhez le kell számolnunk még 8 épületet, mert 1 csecsemőotthon és 7 vasúti épület (állomás és őrházak) is működött itt. Az 1932-es balotai és göbölyjárási tanyatulajdonosok között sok szegedi, sze- ged-alsótanyai nevet találunk: Ábrahám-Fúrús, Baka, Bata, Bálint, Bánócki, Bárká- nyi, Bodó, Bóka, Borbás, Bozsó, Börcsök, Császár, Darázs, Dicső, Dobó, Dóci, Engi, Farkas, Födi, Gárgyán, Hajdú, Hegedűs, Huszta, Jójárt, Katona, Kazi, Király-Gyenge, Kis-Olajos, Kocsis, Krisztin, Lovászi, Makra, Martonosi, Masa, Mityók, Nacsa, Oltványi, Otott-Kovács, Ördög, Paplógó, Pálfy, Puskás, Savanya, Sebők, Simon, Szabó-Batancs, Szekeres, Széli, Szögi, Szűcs, Tanács, Tandari, Tóth, Turcsi, Varga, Vecsernyés, Vőneki, Zsikó.109 A tanyatulajdonosok között nem szereplő, de Bálint Sándor szerint szegedi származású családok: Bíró, Bite, Csala, Csipák, Csiszár, Deák, Fekete, Hegedűs-Bite, Jakus, Kátai, Kerekes, Kirí, Kiss, Kismárton, Kispál, Kispéter, 64
