Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)

Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Szakál Aurél: Balota puszta a 16–20. században

TJM. 25. 75. 101, 120, 534

Ábrahám Kálmán Bor Cs. Balázs Czékus Sándor Dicső István Vájná Sándor

17. Az első világháborúban elesett Jélsőbalotaiak

Kiskunhalas a tanácsköztársaság után román megszállás alatt volt 1919. augusztus 8-tól kezdve november 18-ig.90

Az 1920-as évekre a korábbinál nagyobb lendületet vett az egyesületek alakulása. Agöbölyjárási ifjúság 1921-ben, húsvét első napján bált szervezett az alakulandó népkönyvtárjavára. A létrejött Göbölyjárási Népkönyvtár Egyesület a könyvtár fejlesztésére szüreti táncmulatságot tartott tombolával, szépségversennyel 1921. szeptember 18-án.91

A korszerű mezőgazdasági ismeretek terjesztésére és alkalmazására megalakult a Göbölyjárási Gazdakör 1926. március 14-én. Elnök: Szakáts Károly. Alelnök: ifj. Dietrich Fülöp, Keresztúri János. Titkár: Baán György tanító. Pénztárnok Jakabcsics Jenő. Háznagy Szász Imre. Ellenőr Zilah István. Választmány 15 tag. Pótválasztmány 4 tag. Felügyelőbizottság 5 tag.92 1927-ben működött a Kiskunhalasi Gazdasági Egyesület göbölyjárási csoportja.93 A Balotai Gazdakör is tevékenykedett, mert két égető balotai kérdésről, a müút építéséről és a vadvizek levezetéséről értekezletet tartott 1928. március 28-án.94 Valószínűleg mindkét gazdakör szorgoskodott az elkövetkező években is, s a Kiskunhalasi Gazdasági Egyesület 1935-ben létezett 14 tanyai központjai közé tartoztak.95

A Levente mozgalom jeles napja volt 1924. december 6. Ekkor alakult a Göbölyjárási Levente Egyesület a vármegyei levente egyesület kétnapos szervezési ünnepén, a göbölyjárási iskolánál.96 Egyebek mellett a göbölyjárási levente kör 1925. január 18-án jótékonysági táncmulatságot szervezett Kiskunhalason a 48-as kör helyiségében.97 A rendszeres levente foglalkozások sorában 1933. szeptember 8-án Füzesen és Göbölyjáráson, szeptember 9-én Alsóbalotán, szeptember 10-én Felsőbalotán volt szervezett program.98

Az 1920-as évek nekilendülését megtörte az 1929-1933 közötti gazdasági világválság. A halasi puszták nyomora - a mindennapi éhezés, nélkülözés - súlyossá vált.

Balota vidéke társadalom szerkezetének jellemzésére az egész Kiskunhalasra vonatkozó adatokat soroljuk fel. 1935.ben 100 hold földnél nagyobb területtel bíró nagygazda (4,23 %) rendelkezett a terület 46,54 %-val. 50-100 hold közötti gazda (5,09 %) bírta a földek 18,46 %-át. 5 és 50 hold közötti kisgazda (33,64 %) földje 30,48 %. 5 holdnál kevesebbel rendelkező törpebirtokos (57,04 %) csak a földek 4,52 %-át mü62