Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)

Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Szakál Aurél: Balota puszta a 16–20. században

9. A Jászkunság (Jászság, Nagykunság, Kiskunság) térképe, 1854

volt. Ők összesen 64613 kataszteri hold földdel rendelkeztek, ami Halas összes területének 58 %-a.60

A 2. és a 3. táblázat mutatja, hogy 1863-ban Balota területén (13728 kh 1202 négyszögöl) 156 birtokból 36 volt 100 kh fölötti. A legnagyobb birtokosok: Bánóczki István (741 kh) és Péter Lajos (564 kh). Göbölyjárás területén (1709 kh 463 négyszögöl) 36 birtokból 4 haladta meg a 100 kh szintet.

A Kiskunhalas egész határát érintő, 1864-re befejeződött tagosítástól kezdve a tanyák száma rohamosan kezdett emelkedni. (1786-ban 92, 1804-ben 202, 1810-ben 229, 1832-ben 369, 1853-ban 578, 1861-ben 634 tanya volt.) Az 1860-as évek szintjéről a tanyák száma a következő hét évtizedben több mint ötszörösére növekedett. (A tanyák száma 1865-ben 692, 1869-ben 777, 1879-ben 846, 1888-ban 1129, 1890-ben 1193, 1900-ban 1927, 1910-ben 2643, 1920-ban 2737, 1930-ban 3595, 1935-ben 3650.)61

A tanyák számszerű növekedése egyúttal a szántóföldi művelés nagy mértékű kiterjedését és a legeltető állattartás, pásztorkodás csökkenését is jelentette. így volt ez Balotán és Göbölyjáráson is.

53

Térkép: Palugyay Imre 1854. melléklete alapján