Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balotai emberek - Rádóczi Tímea: A Halász D. és a Rádóczi családról
Ezért tanyánk tetőterét is beépítették, fürdőszobás kis szobákká. Az udvarban elkészült egy alápincézett ebédlő, konyhával. Nádból, fából épült egy 25-30 személy befogadására alkalmas szaletli. A gyerekek szórakozását szolgálja a szabadtéri hinta, csúszda, fürdő- medence. A melléképületek, istállók - amiket nagyapám épített szintén ekkor kerültek felújításra. Amikor az építkezés folyt, édesanyám a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban dolgozott, mint pénzügyi csoportvezető. Édesapám főállása mellett mezőgazdasági kistermelő volt ebben az időszakban. Ugyanis az előző fejezetben sokat emlegetett szarvasmarha telepet megvásárolta a gazdaságtól. A kárpótlás befejeztével (1994) dédszülők és nagyszülők után anyai és apai ágon együtt 60 ha földhöz jutottak szüleim, ebben szántó, gyep és erdő egyaránt fellelhető. Ezen kívül dolgozói földalap, részaránytulajdon, vagyonjegy és földvétel útján további területekhez jutottunk. A felsoroltakból és leírtakból kiderül, hogy a család bevételei több forrásból származnak. A tanyasi turizmus, a gazdálkodás, az erdő- gazdálkodás, valamint édesanyám könyvelői tevékenysége együttesen alkotják a család bevételeit. Gál Margit, édesanyám, 27. éve társa apámnak. Az ő életének is a mező- gazdaság a meghatározója, hiszen ő is paraszti családból származik. Az érettségi megszerzése után mérlegképes könyvelő lett. Azóta már adótanácsadó, EU agrár pályázati szakértő, EU pályázati referens, valamint környezetvédelmi szakelőadó oklevéllel rendelkezik. Ő készíti a család pályázatait, igényli a támogatásokat, figyeli a pályázati kiírásokat, készíti az adóbevallásokat. Segít, figyel, intézkedik. Családunk lelke, aki még a turizmus résztvevőit is kiszolgálja Az eddig leírtakból is kitűnik, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszak nem nagyon kedvezett a mezőgazdaságnak és a mezőgazdaságból élőknek. Nincs ez másként a mi családunk esetében sem. Szüleim pályázatok, támogatások segítségével próbálnak fennmaradni, esetleg beruházni az észszerűség határain belül. A kölcsön felvételét mi sem tartjuk helyes iránynak, ugyanúgy, mint felmenőink, tehát marad a megtakarítás. Mivel az igények egyre nagyobbak, bizony a háztartás, a vendéglátás nagyon sok pénzt felemészt, ezért ez sem egyszerű feladat. Ekkor még nem beszéltünk a földek megműveléséhez, az állatok helyes tartásához kapcsolódó költségekről. Az én terveim között elsősorban a gazdaság továbbvitele szerepel. A gyengébb minőségű földeken 2-3 év múlva erdősítést tervezünk. A mi éghajlati viszonyainkon jól megélő, és aránylag gyorsan növő erdei fenyőt szeretnénk telepíteni. Ha sikerül, a juh- és lóállományunkat gyarapítanánk. Géppark állományunk is fejlesztésre szorul, hiszen gépeink 5. Rádóczi Ferenc, Gál Zoltán és Rádóczi Ferencné Gál Margit, 1995 299
