Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balotaszállás 1952–2006 - Ö. Kovács József: Gazdasági és társadalmi átalakulás
Levél- és irattári források Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára Kiskunhalasi Részlege XXIII. 389. A Kiskunhalasi Járási Tanács VB. Titkárságának ir. Balotaszállási Községi Tan. VB-jkv. B-KMÖL, XXXIII. 5. Az MKP-MDP-MSZMP iratok gyűjteménye Balotaszállási Általános Iskola, anyakönyvek, 1947-1948 Balotaszállási Polgármesteri Hivatal, halotti anykönyvek, 1952-1960 Kiskunhalasi római katolikus plébánia, Historia Domus, Boskó Vilmos plébános bejegyzései 1944-1978. Interjúk Födi Pétemével készített interjú, 2006. május 9. Rádóczi Ferenccel készített interjú, 2006. május 9. Selymes Ferencnével készített interjú, 2006. május 8. Jegyzetek 1 A faluban ekkor 32 házat jelöltek, a többi tanyának számított. B-KML Kkh. XXIII. 389. Balotaszállási VB-jkv. 1952. márc. 31. 2 Magyar Közlöny 1949. jan. 22. 17. sz. 630/1949. Korm. sz. r. 3 Magyar Közlöny 1949. febr. 12. 33. sz. 1300/1949 korm. sz. r.-----4 Ld. Ö. Kovács 2004.- 5 Schier 2001.; Ross 64-105.; A közelítésmódról ld.: Ö. Kovács 2005. 6 Valuch 2001: 21-22. 7 Kemény 1991: 85-95. 8 A Magyar Dolgozók Pártja határozatai 1948-1956. Bp„ 1998. 15-32.; Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956-1962. Bp„ 1964. 53-58. 9 Az utópikus, még inkább a tényleges folyamatokat elfedő hivatalos célkitűzés elvileg nem ezt diktálta, hiszen az 1949. évi „alkotmány” szövege erről így szólt: „2.par. (1) A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama. II. fej. 7.par. (1) A Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja a dolgozó parasztok jogát a földhöz és kötelességének tekinti, hogy állami gazdaságok szervezésével, mezőgazdasági gépállomásokkal, az önkéntes társulás és a közös munka alapján működő termelőszövetkezetek támogatásával elősegítse a mezőgazdaság szocialista fejlődését.” Magyar Közlöny 1949. aug. 20. 174. sz. 1949. évi XX. tv. 10 1960. évi népszámlálás 3.d. 9. 11 Uo. 12 Uo. 9. 1960-ban, 66842 fővel az ország hetedik legnagyobb városának számított. 13 Ld. 1. táblázat. 14 Kéleshalom hasonló helyzetben volt, de ez a terület valójában Jánoshalmához tartozott, később hivatalosan is. 15 1960. évi népszámlálás. 1.31. 16 Az egész megyét tekintve, 1949 óta a férfiak száma 0,5%-kal, a nőké 0,3%-kal csökkent. A nőtöbblet némileg alacsonyabb volt az országos átlagnál. A városokban az 1000 férfira jutó nők száma 1086 volt, a községekben 1060 nő jutott 1000 férfira. A nagy eltérést főként Baja és Kalocsa népességének összetétele okozta, ahol az 1000 férfira jutó nők száma 1168, illetve 1222 volt. 1960. évi népszámlálás 3.d. 10. 17 1960. évi népszámlálás. 1. 105. 18 1970. 4I4-415.;1980: 550-551 19 1970. évi népszámlálás. 20. 422-423. 20 1960. évi népszámlálás 3. 10-11. Járási összevetésben a kalocsai állt a tendencia élén. A nemek között a legnagyobb mértékben a 60 éves és idősebb nők aránya emelkedett. Ez utóbbi átlagosan együttjárt a férfiak sokkal korábbi elhalálozásával. A balotaszállási halálozási anyakönyvek (1952 és 1960 közötti) mintavételes vizsgálata hasonló eredményt hozott. 21 A népesedési folyamatok elsősorban a Kecskemét környéki településeken mutattak dinamikus fejlődést, a megyében itt volt a legmagasabb a házas nők termékenysége, míg a bajai járásban a legalacsonyabb. 1960. évi népszámlálás 3. 11. 22 A 10 éves és idősebb népesség között az ír- ni-olvasni nem tudók aránya is csökkent: 7-ről 5%-ra. A nők iskolai végzettsége alacsonyabb, mint a férfiaké. 1960. évi nép- számlálás 3. 11. 23 Uo. 221
