Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balotaszállás 1952–2006 - Ö. Kovács József: Gazdasági és társadalmi átalakulás
megint a nyakába sóznak egy csomó összeget, ezeket a szavakat lehet hallani a faluban.”81 Falusi és paraszti helyzetkép a pártbizottságon Az MSZMP 1958 nyarán közzétette agrárpolitikai téziseit, amelyekre hivatkozva a kiskunhalasi járásban - így Balotaszálláson is - felmérték a helyzetet, persze igazodva a központi határozatok megszokott célkitűzéseihez és nyelvhasználatához. Ezzel együtt is alkalmas ez a szöveg arra, hogy megtaláljuk benne azokat a vonásokat és tendenciákat, amelyek alapján feltárható és értelmezhető a nagyrészt általánosnak mondható - egy döntéshozói pozícióból láttatott - falusi életvilág. Mi ezekben a megnyilatkozásokban az áthagyományozódottakon túl a pártállami akarat hatására, azzal szemben kialakult töréspontokat keressük. Azokat a szabályszerűségeket, amelyek kellően érzékeltetik a változások irányát. A kiskunhalasi járás parasztsága - a párt információi szerint - 1958 júniusában, tehát az erőszakos tsz-szervezés előtt, a következő birtokszerkezet képét mutatta. A járási összlakosság 72 %-a (32017 fő) számított hivatalosan mezőgazdasági dolgozónak.82 A kollektivizálási kudarcot elevenen érzékeltetik a 6-7. táblázat adatai. Ha a párt szerint „gazdaságnak” nevezett egységek közül az 1 hold alattiakat összevonjuk az 1-5 holdasokkal, akkor a legnagyobb arányban ez a 92%-nyi tömb emelkedett ki. Ok együtt messze meghatározóak voltak a megélhetést alig vagy nem biztosító „birtokosok” sorában. Az 5-25 holdasok 5,7 %-ot, míg a kulákkategóriába soroltak 1,8 %-ot képeztek. A tsz-ek (1340 taggal) a gazdaságok elenyésző 0,2%-át jelentették, bár nyilván nehéz valójában ezeket a „gazdasági” egységeket összevetni. Ugyanakkor a birtokolt terület szempontjából az látszik, hogy az „államosított”, „kollektivizált” arány meghaladja az 50%-ot az elhagyott földekkel együtt. Ekkorra mintegy 700 fő (3197 holddal együtt, amely adat nem szerepel a táblázatban) elhagyta a termelőszövetkezeteket. Mint látható, az állami gazdasági és ún. tartalékfoldek aránya volt a legnagyobb. Mindezek együtt jelzik a párt számára súlyos strukturális problémát, s összességében 1958-ig a kollektivizálás kudarcát. Persze ekkor még ezen a helyzeten a tömeges agitációt kerülve, erőszakkal nem változtattak. Az 1956. évi forradalom leverése után, az előző évek elnyomorító jellege megváltozott, s Kádárék időlegesen 1958 végéig könnyítettek a paraszti terheken, számos engedményt adva. Az ekkori, mondjuk így ,,kÖzh^.nglllät^Ól,, cl Forrás: B-KMÖL, XXXIII. 5. 665.d. 9.f. 5.dossz. 06-12-1-74. 1958. jún. 13. 6. táblázat. A kiskunhalasi járás birtokkategóriái és földterületei 1958-ban Birtok és egyéb adatok Gazdaság Földterület (db) % (kh.) % 1 kh. alatti 3166 33,3 1276 1 1-től 5 kh-iq 5550 59,0 15020 10 5-től 25 kh-iq 549 5,7 46004 32 25 és naqyobb 179 1,8 7267 5 Tsz-terület 24 0,2 13651 9 Elhaqyott terület 0 1400 1 Állami qazd. és tartalékterület 0 60252 42 Összesen 9468 100,0 144870 100 203
